Támadónk elmondta, nem görcsöl rá arra, hogy még nem sikerült ezt megszereznie.

– Más lesz ez a meccs önnek?
– Bizonyos szempontból igen. De nem most kezdtem el a futballozni, rutinos vagyok, egész héten szándékosan próbáltam nem gondolni a vasárnapi összecsapásra. Szép két és fél évet töltöttem Fehérváron, akadtak sikereink, fontos gólokat szereztem, de az ilyen helyzetekben fontos, hogy mentálisan higgadt maradjon az ember. Nem szabad, hogy elragadjanak az érzelmeim.

– Van, akivel tartja a kapcsolatot a fehérváriak közül?
– Akadnak, akikkel időnként felhívjuk egymást, néhányan Budapesten laknak, ha úgy adódik, összefutunk egy kávéra. Ilyenkor nemcsak a labdarúgásról beszélgetünk, hanem a családról, barátokról, élményekről is. Az utóbbi napokban azonban nem kerestem őket, ők sem hívtak engem, alighanem szándékosan. Vasárnap mégiscsak kemény csatát vívunk egymás ellen.

– Nem akarom zrikálni, de nem lenne már itt az ideje megszerezni első ferencvárosi gólját tétmérkőzésen?
– Nekem mondja?! Nagyon várom már, hogy betaláljak. Nyilván zavar, hogy FTC-mezben még nem voltam eredményes, de azt is tudom, ha erre rágörcsölnék, éjjel-nappal kattognék rajta, még nehezebben jön az első. Szóval, aludni azért tudok éjszakánként…

– Mi lehet az oka, hogy még nincs gólja?
– Látni kell, hogy a Fradi teljesen más hadrendben, stílusban futballozik, mint a Fehérvár, arról nem is beszélve, hogy egyelőre nekem is más a szerepem a zöld-fehéreknél. De nem adom fel, hiszek a csapatban és magamban. Előbb vagy utóbb úgyis jön az első gól, arra pedig mindennél jobban vágyom, hogy megszerezzem első bajnoki aranyamat a Ferencvárossal.

A teljes interjú: NSO