A félidők hajrájában volt jobb ellenfelünk – Klujber Katrin és Márton Gréta is értékelt a meccs után.

Női kézilabda, Európa-bajnokság, középdöntő, I-es csoport, 1. forduló
Magyarország 27-29 (12-14) Dánia
Fradista gólok: Klujber 8, Márton 6

Beszámoló: Fradi.hu, MKSZ, NSO

Klujber Katrin

Ahogy az elején meg tudtuk oldani a védekezést, a vége felé már ez sem sikerült, a végén beállóban sok gólt kaptunk. Elől pedig kapkodtunk és persze el is fáradtunk, a végén már nem volt ott teljesen az eszünk. Nagyon szép dolgokat csináltunk, bravúrosat is, az eredmény is mutatja, hogy nagy tempót mentünk és azt folytattuk, amit a norvégok ellen csináltunk. Úgy gondolom, itt most senki nem csalódott, meg tudtuk mutatni, hogy így tudunk játszani. Vesztenivalónk már nincs, megyünk tovább, készülünk a következő mérkőzésre.

Márton Gréta

A mérkőzés végén az egyik indítás után annyira a labdára fókuszáltam, hogy nem vettem észre, előttem áll már a védő, aki időközben visszaért, és az állam ütközött a vállával. Egy pillanatra ott elsötétült minden, de minden rendben van, csak kellett néhány másodperc, hogy magamhoz térjek. Talán azt lehet mondani, hogy mindkét félidőben az utolsó öt-hét percben követtünk el olyan hibákat, amelyekből fordítani tudtak. Így lett az első félidő végére kétgólos hátrány, illetve így tudtak a legvégén is rákapcsolni és fordítani, pedig nagyon boldog voltam, amikor a háromgólos előnyért támadtunk. Kicsit elbizonytalanodhattunk, és ahogy közeledett a mérkőzés vége, talán elfogytak az ötleteink. Ezért is voltak jók az időkérések, akkor próbáltunk gyorsan átbeszélni mindent és utána megvalósítani ezeket. Sajnos nem úgy jöttek ki a dolgok, nagyon sajnálom, mert most úgy éreztem, hogy tényleg pontot szerezhetünk.

Golovin Vlagyimir

Mindent megtettünk a győzelemért, sajnos nem sikerült. A fáradtságon ment el a meccs, de folytatjuk. Többségében sikerült megvalósítani a tervezett taktikát, talán a meccs tempója is kedvezett nekünk. A norvégok sokkal gyorsabban játszottak ellenünk tegnapelőtt. Már nagyon nem volt oxigén, a labda nélküli mozgások elmaradtak. Sok volt az egy-egyezés, és a könnyű súly, illetve a nehéz súly között legtöbbször a nehéz súly nyer, és ezúttal sajnos elfogytunk a végére. Ez volt az eddigi legjobb meccsünk, de talán a legfontosabb a lelki világunk. Mindegy, ki mit beszél. Küzdünk, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég. Ha a papírformát nézzük, sokkal jobb ez a dán válogatott, mégis felvettük a harcot, de apró dolgokon múlnak a nagy dolgok.