Jaksic mellett Varga Dénest és Vámos Mártont kérdezték a szerda este megszerzett bajnoki címről.

Az FTC rutinos csapatkapitánya, a pályafutása 15. bajnoki döntőjében szereplő Varga Dénes meglehetősen hosszasan magyarázott a társainak az OSC elleni finálé harmadik mérkőzése előtt. A rivális már régen túl volt a saját kapitánya beszédén és az összekapaszkodás közbeni csatakiáltáson, amikor a zöld-fehérek vezére még mindig csak mondta a magáét. Aztán jött az összeborulás, a “Hajrá, Fradi!“, majd kicsit később a klub történetének 23. bajnoki címe.

Egy-két taktikai elem mellett azt a gondolatot szerettem volna elültetni a csapattársaim fejében, hogy mi csak nyerhetünk. Azt mondtam, hogy meg tudjuk nyerni ezt a meccset akkor is, ha hátrányból indulunk, de sokkal hamarabb megnyerjük, ha jól kezdünk.

Végül az első forgatókönyv valósult meg, az OSC ugyanis a párharc harmadik mérkőzésén játszott a legjobban. Abban, hogy az FTC tartotta a lépést riválisával, majd fordítani is tudott, hatalmas szerepe volt Varga Dénesnek, aki a 8-8-as döntetlennel véget érő rendes játékidőben csapata góljainak a felét szerezte.

Rendre érzem, hogy vállalkoznom kell, csak van, amikor hatékonyabb az ellenfél védelme. Nagyon örülök, hogy így sikerült ez a mérkőzés, mert megkoronázta a bajnoki idényt. Elég sok különmunkát végeztem ebben az évben, jó visszacsatolás volt erről a döntőben mutatott teljesítményem” – mondta nagyszerű lövőformájáról az olimpiai bajnok pólós, aki elsőként úszott oda a szétlövéshez, és magabiztosan vágta a kapuba a maga ötméteresét is a 4-1-re megnyert párbajban.

Az első szoktam lenni, bevett szokás ez, erre is készítem magam pszichésen. Vogel Soma már második éve élvez bizalmat egy ilyen jó csapatban, ennek eredményeképp két ötös is kimaradt ellene. Az egyik kísérletet védte, a másik kapufára ment – de az ellen lőnek kapufára ötméterest, aki ellen túlzottan helyezni akarják a labdát. Soma felnőtt ehhez a feladathoz, aminek nagyon-nagyon örülök, ráadásul a válogatott szempontjából sem mindegy, milyen hamar illeszkedik be.

Az FTC így söpréssel, 3-0-s összesítéssel védte meg a bajnoki címet. Az első mérkőzést Varga Dénes csak a lelátóról figyelhette, mert eltiltása miatt nem szerepelhetett, de a csapat ezt a feladatot is megoldotta — a folytatásban pedig könnyebb dolga volt vele a fedélzeten.

Az a győzelem volt a legfontosabb, hiszen voltak olyan hangok, hogy ha nekem nem megy jól, nem eredményes a csapat: ez engem is zavart, hiszen ez csapatsportág. Azonban amikor pihenőpályára tettem magam, a csapat képes volt nyerni az OSC ellen. Lehet örülni annak, ha jól teljesítek, és nyerünk, de én kifejezetten örültem annak is, amikor nem játszottam, és nyertünk.

Nehezen tudna dönteni, melyik zöld-fehérben nyert bajnoki arany kedvesebb neki: “Mindkettőnek megvan a maga értéke, tavaly azok a játékosok — Madaras Norbert és a testvérem, Varga Dániel – teljesítettek kitűnően, akik búcsúztak a vízilabdától, az is kellemes élmény. Az idén én is jól játszottam, így erre talán még jobb lesz visszaemlékezni.

Nikola Jaksics az egész idényben kulcsfigurája volt a szerdán története 23. bajnoki címét megszerző ferencvárosi vízilabdacsapatnak. A 22 éves belgrádi fiú otthonról értékelte a most befejeződött bajnokságot: „Vasárnapig kimenőt kaptam, hazaugrom Belgrádba, éppen most lépem át a határt Röszkénél – mondta Jaksics, a jobbkezes jolly joker, aki egymaga képes valamennyi mezőnyposztot bejátszani, ezzel luxushelyzetbe hozva klubját, a Ferencvárost – Természetesen a szerb válogatottal 19 évesen a riói olimpia megnyerését tartom pályafutásom eddigi csúcsának, de a Fradival megszerzett tavalyi és idei magyar bajnoki aranyérem csak hajszállal van mögötte. És mivel további két évre szól a szerződésem, ha esetleg eligazolnék a Fraditól – nincs ilyen tervem –, azt négyszeres bajnokként tenném.

Jaksicsnak örök életre szóló élményt jelentett az OSC elleni döntő harmadik mérkőzése, amely ötméteresekkel dőlt el a bajnok javára.

Teljesen más jellegű volt a harmadik mérkőzés, mint az előző kettő. Rendkívül nehéz volt az OSC ellen játszani, de képesek voltunk kétgólos hátrányból is fordítani, majd ötméteresekkel győzni. Fontos, hogy végig higgadtak tudtunk maradni, és nem kezdtünk el kapkodni. Cseppet sem tartottam a párbajtól, biztos voltam benne, hogy mi jövünk ki jól az idegek harcából. Mivel 4-1-re megnyertük a ráadást, rám már nem is került sor, de nem aggódtam. Nagyon büszke vagyok a csapatra, a szívünket is beleadtuk ebben a sikerbe” – tette hozzá a szerbekre olyannyira jellemző önbizalommal.

Amikor a döntő gólkirályának, Vámos Mártonnak megemlítem, hogy szerződése lejártakor Jaksics négyszeres bajnok akar lenni, a balkezes bombázó csípőből tüzelt. „Próbált volna mást mondani! Nikola óriási erőssége a csapatnak, méghozzá úgy, hogy messze nem érte el a lehetősége határait. Sokoldalú pólós, öröm vele egy csapatban játszani, de ugyanez elmondható Aaron Youn­gerről is, csak ő már kész játékos.

Vámos kitért arra is, hogy bár az idény derekán volt egy hullámvölgye a csapatnak, egy pillanatig sem kételkedett a végső győzelemben.

Még az NBA királyai, a Golden State játékosai sem ússzák meg a szezont anélkül, hogy gödörbe kerülnének. Plusz rengeteg sérülés is sújtott bennünket, főleg a centereinket, Varga Dumi pedig eltiltás miatt hiányzott a döntő első meccséről. Ott végig kellett játszanom a 32 percet, de kibírtam! Most már a hannoveri BL-döntőre figyelünk. Egyelőre csak az első ellenféllel, a Jug Dubrovnikkal foglalkozom, aztán a négy között már bármi előfordulhat. Még az is, hogy legyőzzük a Pro Reccót.

Magyar Nemzet, NS nyomán.