Megvédtük címünket a Bejgli-kupán.
Ferencváros ’78/’81 8-6 Újpesti Dózsa ’78/’81
Ismét összejött a két remek korosztály a Kisstadion sátras pályáján, hogy Karácsony reggelén megmérkőzzön egymással. A szabályok betartását a Bellus – Léber duó biztosította a délelőtti derbin, amelyre ezúttal a lila-fehérek komoly erőket vonultattak fel, létszámban is felülmúltak minket, a Jánosi – Borbás – Gröschl támadótrió pedig lehet, hogy még egyik-másik Erste Liga csapatban sem vallana szégyent az aktuális szezonban… A mi oldalunkon viszont ott volt a rutin, hiszen a két edző, Kiss Tibor (Golyó) és Kovács Zoltán is beöltözött, valamint a kapuban ott volt Szuper Levente, izgalmas találkozóra volt tehát kilátás, amit a játékosok is nagyon vártak, ahogy Hoffmann Attila megjegyezte a bemelegítés alatt: „Kezdjünk már, mert elfáradunk…”
És valóban kiélezett küzdelem zajlott a jégen, a mérkőzés ezúttal nem harmadokra, hanem félidőkre volt bontva, kétszer harminc perc, futó órával. Az első félórában két-két gól esett, mi kezdtük meg a sort, Buzás egy „coast-to-coast” szólóval adta meg az alaphangot, két perc múlva pedig Borbás Gergely egyenlített. A vezetést újra magunkhoz ragadtuk, a dózsások viszont ismét egyenlítettek, Nagy László révén.
A második félidőt remekül indítottuk, előbb Hoffmann talált be egy szép akció után – ahogy „Szepi bá'” megjegyezte, nem tudta már elrántani a botját -, majd Both Lóránd duplázta meg a különbséget. Örömünk nem tartott sokáig, mert a clubunkból félamatőrként az A-csoportos VB-re kijutó Jánosi előbb szépített, majd Gröschl „közönségkorcsolyázása” után egyenlített is pár perc alatt. Majd közel voltunk ahhoz, hogy a lilákhoz kerüljön az előny, ám hiába ünnepeltek már, nem ítéltek gólt a zebrák, mi pedig ezt köszöntük szépen és gyorsan lőttünk egyet, újra Buzás talált be. A felpaprikázott újpestiek nem hagyták annyiban a dolgot, feljebb kapcsoltak, Gröschl próbálkozását még védte Szuper, ám a kipattanónál már tehetetlen volt, Borbás újra egalizált. És amikor azt hitte volna a néző, hogy most kijön a Dózsa létszámfölénye, akkor a fradisták hihetetlen öt percet mentek! Előbb Buzás hozta kihagyhatatlan helyzetbe Hoffmannt, majd jött a nap csúcspontja: „Golyó” a kapunak háttal állva fonákkal emelt a hosszú felsőbe! Ezt még talán az újpestiek is megtapsolták. A sort pedig Buzás zárta, harmadik találatával már három volt közte. Még Jánosi tudott szépíteni a hajrában, végül kapusukat is lehozták a lilák, de újabb gól már nem esett – az örökmérleg: 6-2 ide!
Ezután elkészültek a közös fotók, célba értek az első zrikák is – Szepi bá’ vitte a prímet: „Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos…” -, majd mindenki hazatért, hogy családjával eltöltse a Karácsonyt.
A korábbi évek eredményei: 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017.
Fotó: Peno
