Az MLSZ főtitkára, Vági Márton beszélt a magyar foci helyzetéről.
Izgalmas időszak előtt áll a magyar labdarúgó válogatott. Az elmúlt években nem is volt kérdés, hogy szinte minden meccsre megtelik a Puskás Aréna, sőt, sokan nem is tudnak jegyhez jutni. A belépők száma viszont csökkenhet novemberre, amennyiben pénteken a lelátókról szankcionálandó rigmusok hangoznak fel vagy pirotechnikai eszközöket használnak.
„Még a török meccs miatt vagyunk büntetésben” – fogalmazott Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára egy hétfői háttérbeszélgetésen. Az UEFA fegyelmi bizottsága még az előző Nemzetek Ligája kiírás rájátszása után osztott ki 30 milliós bírságot, és egy két évre felfüggesztett szektorbezárásos büntetést. „Akkor kapjuk, ha rasszizmus van. Meg kell értenie mindenkinek, a cigányozás, románozás nem fér bele!” – tette hozzá a sportvezető.
A 2025 eleji meccs utáni indoklásban az ellenfél himnuszának kifütyülése, „cigányozás”, „ki nem ugrál büdös román” rigmus, pirotechnikai eszközök használata, poharak, valamint más tárgyak, papírrepülők játéktérre dobása okozta a büntetést. Amennyiben ezek most újfent megvalósulnak, egyrészt az Európai Labdarúgó Szövetség életbe lépteti a próbaidős retorziót, másrészt visszaesőként garantáltnak tekinthető a következő ennél is súlyosabb büntetés.
A beszélgetésen elhangzott, a nyoni szervezet olykor határozottan lép fel, de sok klubot segít a fennmaradáshoz is. Ennek egyik kézenfekvő bizonyítéka a szolidaritási pénzek kiosztása. Korábban ez az összeg azon múlt, hogy egy ország csapatai hogyan teljesítettek a nemzetközi porondon. Az eredményességnek megfelelően járó pénzt osztották ki azok között, akik meg sem próbálhattak feljutni valamelyik főtáblára. A Videoton legjobb éveiben ez összesen évi 80 millió forint volt, tehát 5-6 millió jutott egy csapatnak. Később, a Ferencváros kiemelkedő szereplésénél eljött egy olyan időszak, amikor egy együttesnek már 50 millió is jutott, sőt az összeg folyamatosan nőtt, a végén már nagyjából egymilliárd forint volt az összbevétel, vagyis klubonként mintegy 100 millió forint.
„Az NBI-es csapatok között felosztható összeg nagyságának meghatározásában két éve változás történt. Az UEFA döntése értelmében már nem számít, hogy a csapatok hogyan teljesítenek a Bajnokok Ligájában, az EL-ben és a KL-ben – mesélte Vági. – Ezek a pénzek most már automatikusan járnak, és már az sincsen megszabva, hogy kizárólag az utánpótlásra lehet költeni őket. Aki a főtáblán van, azt a kupában elért eredményei alapján jól megfizetik, de a kimaradóknak is adnak pénzt, vagyis alapból lehet az NBI-es kluboknak egy évi 100 milliós összeggel számolni”.
Nem meglepő módon a mintegy kétórás beszélgetés jelnetős része a magyar futball és a klubok anyagi helyzetéről szólt.
Vági kiemelte, az FTC-t leszámítva egy magyar élvonalbeli klub átlagos bevétele 3.3 milliárd forint volt az előző szezonban. Pozitív példa a Paks, amely jelentősen kisebb pénzből gazdálkodva ér el szép sikereket. Ebből az MLSZ-en keresztül, a csapatoktól elvont jogokért kapott bevételből – attól függően, hogy egy klub mennyire volt eredményes és betartotta-e a különböző ösztönzési feltételeket – valahol 700 millió és 1.3 milliárd között jutott egy csapatnak, az átlag egymilliárd forint volt. A 2026-27-es kiírásra a szövetség az eddigiekhez képest jóval alacsonyabb összegért értékesítette a csapatok vagyonértékű jogait, az NBI-es csapatok kifizetését viszont alig vette vissza.
„Az eddigi egymilliárdhoz képest 875 milliót kap egy klub ezen a jogcímen. Ebből 400 millió a magyarösztönzés, az összes többi a normatív támogatás és egy kis rész az eredményességi bónusz. Tehát a 3.3 milliárdos átlagos költségvetésből 125 milliós támogatás esik ki ezen az ágon. Ez nincs 4%.” – világított rá a főtitkár.
A képlet azonban hosszú távon árnyaltabb. Az UEFA kimutatásai szerint ugyanis Európában a klubok bevételének kevesebb mint 10 százaléka az úgynevezett „egyéb forrás”. Ez a magyarországi egyesületek esetében 30-50 % között alakul. Arra, hogy ez a bizonyos egyéb miből jön össze, az MLSZ-nek sincs nagyobb rálátása, mint az újságíróknak. Amit várni lehet, hogy a jövőben ezek az összegek csökkennek. Erre rövid távon a klubok játékoseladással, kisebb létszámú keretekkel reagáltak, sőt, a 10-12%-kal kedvezőbb euróárfolyam is segítséget jelent, hiszen sok szerződés az EU-s valutában köttetett.
„Jelenleg úgy tűnik, nem az NBI-gyel lesz a baj. Az NBII-es klubok vannak veszélyben, ahol csapatonként 400 millióról 200 millióra csökkent a vagyoni értékű jogokból származó részesedésük, ráadásul az NBII-es kluboknak nincs olyan tartalékuk a játékosok számát illetően, mint az élvonalban. Le kell számolni azzal, hogy az NBII az NBI kistestvére. Sokkal inkább az előszobája, egy „kvázi profi” bajnokság, ami az MLSZ szakmai célkitűzéseivel egyezően a belépő, a fiatal tehetségek bajnoksága, azaz a nevelde, és nem kiöregedő labdarúgók levezető bajnoksága” – világított rá Vági Márton, majd az is elhangzott, hogy korábban sokan a 16-18 csapatos élvonal és a 20 együtteses másodosztály mellett harcoltak, de erre már akkor sem volt meg az anyagi fedezet, ahogyan most sincsen, nem véletlen, hogy a környező országokban is inkább csökkentik az első osztályú csapatok számát.
Az új helyzetben tehát a kulcsszó a játékoseladás. A magyar állam az elmúlt 16 évben megfinanszírozta az utánpótlást. A klubok, akadémiák vissza nem terítendő támogatást kaptak, hogy jobb és jobb játékosokat neveljenek. Európában nem ez a jellemző. Az egyesületek azonban egészen a közelmúltig ezt nem használták ki. Idén nyáron ebben jelentős változás volt, többnyire a külföldön már most is jól teljesítő játékosok – elsősorban Szoboszlai Dominik – példájának köszönhetően érezhetően javult a magyar fiatal játékosok iránti érdeklődés. Azonban még mindig sokkal kevesebbet fizetnek értük, mint az azonos képességű szerb vagy horvát labdarúgókért. A következő évek nagy kérdése, hogy ebben lesz-e előrelépés, mert ez a „magyar labdarúgás kilövési pontja”.
A Fradiváros-ügyről Vági annyit mondott, hogy amennyit eddig lát belőle, annak alapján az MLSZ szabályai nem sérültek, és az európai szövetség (UEFA) finanszírozási előírásait sem szegték meg a 25 milliárdos juttatás elköltésével. „Nem is tudtam értelmezni, amikor felmerült, hogy az MLSZ majd kizárja az FTC-t. Hogy a gazdasági társaságok támogatásáról szóló magyar és EU-s törvények mit mondanak, és azokat megsértették-e, ezt majd a hatóságoknak kell tisztázniuk, ebben az esetben magunk is csak a híreket figyeljük.”
