Nyíl mellett László Csabát és Orosz Pált is Martos Győzőről kérdezték.
A Ferencváros több korszakának nagyjai gyűltek össze a Groupama Arénában, de ezúttal sajnos nem ünnepelni, hanem azért, hogy elbúcsúzzanak Martos Győzőtől. A zöld-fehérek örökös bajnok labdarúgója életének 77. esztendejében hunyt el, szeptember 3-án. A megrendült gyászolók között volt Nyilasi Tibor is, aki első mentoraként tekint hajdani csapattársára és barátjára, akivel halála előtt egy hónappal még balatoni nyaralójában élvezte a szép időt. A magyar bajnok és négyszeres Magyar Kupa-győztes, két világbajnokságot megjárt kiválóságához méltó megemlékezést szervezett stadionjába a Ferencváros. A hétfőn 11 órától tartott búcsúztatáson beszédet mondott többek között Kubatov Gábor klubelnök is, felidézve Martos páratlan történetét.
– Már fiatalon a lelátón szurkolt a Fradinak, aztán egy véletlennek, egy baráti beszélgetésnek köszönhetően beajánlották a Ferencvárosba. És megállta a helyét a Fradiban, de még mennyire! Jobbhátvédként, Nyilasi, Bálint, Ebedli csapattársaként a bajnokcsapat legjobb játékosának választották – mondta Kubatov, kiemelve, a 34-szeres válogatott védő életútja is példa rá, „egy gyermek álma igenis lehet valódi cél, ha hisz benne, és minden nap dolgozik érte, küzd érte”.
Martos azonban nemcsak a saját gyerekkori céljainak teljesüléséért tett rengeteget. Az Ezüstcipő-nyertes, 1981-ben az év labdarúgójának választott Nyilasi Tibor, futballunk meghatározó alakja 15 éves volt, amikor a szintén csupán húszesztendős Martos a szárnyai alá vette.
– Nagyon sajnálom, hogy itt kellett elbúcsúznom tőle. Ez nagyon-nagyon fájdalmas számomra, hiszen 15 éves korom óta ismerem Győzőt, aki a Fradiban az első mentorom volt. Albert Flóri bácsi volt a technikai vezető a Ferencvárosban, és ő akkor mint fiatal titán nagyon sokat segített nekünk, úgyhogy én imádtam a Győzőt. Családilag is összejártunk, jó barátok voltunk, és nagyon-nagyon megérintett ez a tragikus eset – fogalmazott „Nyíl”.
Nem érti, miért kellett jó barátjának már ilyen gyorsan elmennie. Rendszeresen összejártak, néhány hete még a Balatonnál fogadta a nyaralójában – gondolni sem merte volna, hogy ezek lesznek az utolsó közösen töltött pillanataik.
– A Balatonon van egy kis nyaralóm, ahol egy héten egyszer meglátogatott a kártyatársaságával. Lejártak a strandra, römiztek. Felejthetetlen volt számomra Győző. Imádnivaló játékos volt, a Fradinak egyik nagy erőssége, akit sohasem felejtek és felejtünk – tette hozzá Nyilasi.
László Csaba, a Ferencváros egykori vezetőedzője a búcsúztatón arról beszélt, élénken él a jelenet a fejében, ahogy gyerekként az 1978-as argentínai világbajnokságon tévén, vagy a régi stadionban a helyszínen ámulattal nézte Martos játékát. Később személyesen is megismerhette, barátjának tudhatta őt.
– Győző nemcsak emberként vagy sportemberként, hanem személyiségként is sokat adott nekem. Amikor a Ferencvároshoz kerültem, szerintem ő volt a legnagyobb szurkolóm, szorított, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy szeretném és ahogy a Fradi megérdemli. Hála Istennek nem okoztam neki csalódást. Ez volt a legfontosabb, hogy mindig elmondta, „Csabi, bármit csináltál, nem okoztál csalódást” – emlékezett a székelyudvarhelyi szakember, aki a válogatottnál Lothar Matthäus segítője is volt.
Az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az egykori kiváló jobbhátvédben megtestesült a Fradi-család szelleme.
– Állandóan közöttünk volt, ha nem is napi, de heti rendszerességgel találkoztunk. Arról már esett szó, milyen nagyszerű játékos volt és a Fradi büszkesége, de emellett kifejezetten kedves és örök vidám ember volt, akinek mindig volt egy-két jó szava, amikor látta valakin, hogy maga alatt van. Nagyon fog nekünk hiányozni – emlékezett a sportvezető.
