Persze olyan is akad, aki szerint csak egy focista van a csapatunkban, a többség viszont megtanulta tisztelni a Fradit.

A Twente legnagyobb szurkolói fórumain több mint ezer hozzászólás született a párharcról. A meccs utáni vélemények legfontosabb közös pontja, hogy a hollandok többsége teljesen megérdemeltnek tartja a Ferencváros továbbjutását. Nem feltétlenül azért, mert jobb csapatnak tartják a Fradit, hanem azért, mert szerintük a mieink sokkal jobban tudták, hogyan kell megnyerni egy ilyen párharcot. A holland szurkolók számára különösen megalázó érzés, hogy a Twente a hazai 2–1-es vereség után Budapesten közel egy órán keresztül emberelőnyben futballozhatott, mégis a tíz emberrel játszó Ferencváros szerezte a következő gólt, s Twente csak a hajrában, 2–0-s hátrányban kezdett valódi támadófutballba, de a két gól már csak a szépítéshez volt elegendő, a Fradi 4–3-as összesítéssel továbbjutott.

„Szégyenletes, gyáva és lélektelen”

A leggyakrabban visszatérő holland kifejezések a „szégyen”, a „blama”, a „gyávaság” és a „lélektelenség”. Az egyik szurkoló egyszerűen csak annyit írt:

„Szégyenletes!”

Majd hozzátette, hogy ennek a csapatnak jelenlegi állapotában nincs keresnivalója az európai kupákban. Mások azt kifogásolták, hogy a Twente úgy kezdte a visszavágót, mintha nem neki kellene ledolgoznia az egygólos hátrányt.

Egy másik hozzászóló így foglalta össze a látottakat:

„Elképesztően gyáva és óvatos futball volt. Hiányzott az akarat, a küzdelem és a szenvedély. Így nem lehet mérkőzéseket nyerni.”

A szurkolók szerint Van den Brom túlságosan sokáig ragaszkodott ugyanahhoz a kezdőcsapathoz és ugyanahhoz a lassú, biztonsági futballhoz, amely már az enschedei mérkőzésen sem működött. Különösen Daan Rots, Thomas van den Belt és Kristian Hlynsson szerepeltetése váltott ki értetlenséget. Többen azt is megjegyezték, hogy a Twente még a ferencvárosi kiállítás után sem reagált azonnal. Ahelyett, hogy támadót küldött volna pályára és kihasználta volna a Fradi néhány perces bizonytalanságát, Van den Brom kivárta a szünetet. Mire változtatott, a Ferencváros már rendezte a sorait, majd Lenny Joseph góljával 2–0-ra növelte az előnyét.

Az egyik fórumozó szerint ez volt a kiesés legbeszédesebb része:

„Még tíz ember ellen is előbb kaptunk egy gólt, és hosszú ideig egyetlen helyzetünk sem volt. A végén pedig hirtelen kiderült, hogy lehet támadni.”

„Egy játékostól kaptunk ki” – továbbra is van, aki lenézi a Fradit

A sorsolás után még olyan vélemény is megjelent a Twente szurkolói oldalán, hogy a holland csapat a párharc egyértelmű favoritja, mert „a magyaroknak értéktelen csapatuk van”. Mások már akkor óvtak az elbizakodottságtól, de az általános hangulat magabiztos volt. A kiesés után is maradtak olyanok, akik nem hajlandók komoly futballcsapatként elismerni a Ferencvárost. A legjellemzőbb ilyen hozzászólás szerint:

„Egyetlen játékostól kaptunk ki. A másik tíz semmit sem csinált, csak kifejelte a labdákat.”

A hozzászóló természetesen Lenny Josephra utalt, aki mindkét mérkőzésen betalált. Egy másik szurkoló azt írta, hogy a Ferencváros fizikailag jól felkészített csapat, de valójában csak „egy olyan játékosa van, aki igazán jól tud futballozni”. Ez a kisebbségi vélemény tehát továbbra is azt sugallja, hogy a Twente nem egy jobb csapattól, hanem egy szerényebb képességű, de szervezettebb ellenféltől kapott ki. Éppen ez teszi számukra még fájdalmasabbá a kiesést: sokan változatlanul úgy gondolják, hogy játékosállományban a Twente többre képes, a Ferencváros azonban két mérkőzésen is könyörtelenül kihasználta a holland hibákat.

„Halálosan hatékony” – egyre többen elismerik a Fradit

A lenéző megjegyzésekkel szemben a többség jóval tárgyilagosabban értékelte a Ferencvárost. Az egyikük szerint:

„A Ferencváros igazi kontracsapat, rendkívül masszív. Képes megbénítani az ellenfelet, és nagyon rossznak láttatni.”

Ez a hozzászóló arra figyelmeztette társait, hogy nem lehet minden kudarc után a teljes Twente-keretet alkalmatlannak minősíteni: a Fradi játékának éppen az az egyik erőssége, hogy elveszi ellenfele játékának ritmusát és területeit.

Egy másik szurkoló egy éjszakával később már azt írta:

„Előfordulhat, hogy két mérkőzésen kikapsz a Ferencvárostól. Egyszerűen halálosan hatékony csapat.”

Szerinte nem önmagában a kiesés elfogadhatatlan, hanem az, ahogyan a Twente reagált a mérkőzés különböző helyzeteire. A fórumon részletes taktikai elemzés és elismerés is megjelent. Egy hozzászóló szerint a Ferencváros pontosan tudta, hogyan kell kikapcsolni a Twente kulcsembereit: megakadályozta, hogy Sondre Orjasaeter lendületből egy az egy ellen támadhasson, távol tartotta Hlynssont a kaputól, Zerroukit mélyre kényszerítette, miközben a széthúzott holland belső védőket sebességből támadta. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a Ferencváros mindkét találkozón fizikailag erősebb volt a párharcokban. A visszatérő holland megfogalmazás szerint a Twente „iskolás fiúkkal”, a Fradi pedig „férfiakkal” futballozott. A mieink a tizenhatoson belül jól védekeztek, a beadások többségét eltakarították, és kevés helyet hagytak Weghorstnak.

A Twente szurkolói saját táborukkal is vitatkoznak

A mérkőzés végén a több mint ezer holland vendégszurkoló megtapsolta és éltette a kieső csapatot. Ez a holland fórumon külön vitát váltott ki. Az egyik hozzászóló nem értette, hogyan tapsolhatott a vendégszektor egy olyan csapatnak, amely szerinte nem küzdött megfelelően. Egy másik még keményebben fogalmazott:

„A vendégszektor nagy része szépen megtapsolta őket? Inkább alaposan le kellett volna teremteni a csapatot.”

Mások viszont úgy vélték, hogy éppen a vereség után van szükség a támogatásra, és nem lehet minden kudarc után elzavarni a teljes keretet. A vita jól mutatja, mennyire mély csalódásként élték meg a kiesést: még az is megosztotta őket, hogyan kellett volna a Budapestre elutazó tábornak fogadnia a játékosokat. A legtalálóbb hozzászólás talán az volt, amely szerint a Ferencváros nem feltétlenül játszott szebb futballt, de pontosan tudta, hogyan kell megnyerni a párharcot. A Twente viszont csak akkor kezdett el úgy futballozni, mintha tovább akarna jutni, amikor már szinte minden elveszett.