Hokisaink GM-je értékelte az első ICEHL szezonunkat.
Az Alba Volán elleni meccsekről:
Még túl közel van a mérkőzés, hogy ne legyek a hatása alatt… 34 másodpercre voltunk attól, hogy a történelmi első ICEHL-es szezonunkban előrájátszást érő helyen végezzünk, ami óriási lett volna. Nem mondanám, hogy a legjobb alvásomat abszolváltam az életemben azon az éjszakán, de azért ha hátrébb lépünk két lépést és az egész képet nézzük, akkor nagyon büszkék lehetünk magunkra, hogy egy ilyen komoly ligában, ilyen erősségű csapatok ellen 34 másodperc választott el minket attól, hogy mi kerüljünk oda arra a pozícióra és ne a Fehérvár – amely 17 éve szerepel itt. Önbizalmat adott a kupagyőzelem, aminek nagyon örültünk. Annak ellenére, hogy nem jutottunk be a rájátszásba, elmondhatjuk, hogy magyar Szuperkupa és Magyar Kupa győztesek vagyunk idén is. Szóval nem maradtunk kupa nélkül, ez örömteli. Ez a nyolcadik szezonom itt, és mind a nyolc szezonban sikerült legalább egy címet begyűjtenünk, ezt a jó hagyományt szeretnénk megtartani. A Magyar Kupa döntő előtti mérkőzések a Fehérvár ellen sajnos nem úgy sikerültek, ahogy mi szerettük volna. Az első és a második is nagyon magabiztosra sikerült a Fehérvár szempontjából, és a harmadik is háromgólos győzelmet hozott nekik. Szóval nem voltak jó előjelek, de azért lehetett látni, hogy lépkedünk közelebb hozzájuk. Az ICEHL-ben addig az eredmények nagyon jók voltak és bizakodóak is voltunk, de akkor jött a hidegzuhany a Fehérvár ellen. De a Magyar Kupában sikerült jókor, jó időben felülmúlni őket, és az utolsó meccsen is, annak ellenére, hogy nagyon erősen jött ki a Fehérvár az első harmadra, nagyon komoly támadópotenciál volt bennük, valahogy azt túléltük és utána egy ki-ki meccs volt. Megszereztük a vezetést is két perccel a vége előtt, három pont kellett volna ahhoz, hogy bejussunk az előrájátszásba, de sajnos 34 másodperccel a vége előtt egy hat a négyes szituációban – emberhátrányban voltunk és lehozták a kapust – sikerült kiegyenlíteniük, ami már nekik volt elegendő a továbbjutáshoz. Kiemelném az első harmadot is olyan szempontból, hogy ilyen meccseken a hazai csapat azért rá szokott menni az idegenben lévő csapatra, pláne ha utazás van. És az első harmad ilyenkor arról szól, hogy maradj meccsben. Annak ellenére, hogy mennyi támadást vezetett a Fehérvár és milyen nagy helyzeteik voltak, Bálizs Bence vezetésével az egész csapat, ahogy védekezett, az nagyon pozitív volt. Elmondhatjuk, hogy támadó szempontból az első harmad nekünk nem volt annyira jó, de én ezt szeretném kiemelni, hogy túléltük azt, amit túl kellett élni, és abszolút meccsben tartotta magát a csapat, hogy a továbbjutó helyre odakerüljön, és amire a végén volt esélye.
A szezonról:
Elégedettek lehetünk. Ha valaki azt mondja a szezon előtt, hogy 57 pontunk lesz, azt aláírtam volna. A 2024-25-ös ICEHL szezonban a Bécs 57 ponttal bekerült az előrájátszásba, most sajnos nem lett elég ez az 57 pont. De nagyon büszkék lehetünk magunkra és egy picit talán az elvárások felett is teljesítettünk, pláne a liga rajtja utáni fordulókban jó pár meglepetést is csináltunk. A Salzburg ellen kétszer sikerült otthon nyerni. Egy picit úgy éreztük, hogy evés közben jött meg az étvágy, ott mozogtunk szinte folyamatosan a rájátszást érő helyeken. De ez egy tanulóév volt, és nem ez volt a legfontosabb, hogy odajussunk, ez tényleg egy extra lett volna. Nagyon büszke vagyok a csapatra és az egész szakosztályra. Elmondhatjuk, hogy a tavalyi 700 fős átlagnézőszámból tudtunk csinálni 1400-at, meg tudtuk duplázni, és lehetett látni, hogy egyre jobban növekszik a nézőszám, egyre jobban megszeretik a csapatot és a nézők meghálálják, hogy így küzd és ilyen eredményeket ér el. A két fehérvári hazai meccsünk teltházas volt, de a végén már egy osztrák csapat, a Linz ellen is tele volt a Tüskecsarnok. Erre is nagyon büszkék lehetünk, reméljük, ezt még tudjuk majd növelni a következő szezonban. Ez menedzsment szempontból egy jó dolog, de szakmai szempontból is egy nagyon ütőképes csapatunk volt, és nagyon picin múlt, hogy ez nem sikerült, egy rájátszást érő hely az első évben óriási siker lett volna.
A játékoskeretről:
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy most kezdtük el a tárgyalásokat, elkezdtük már őket. De egy picit leálltunk velük, mert fókuszálni kellett arra, hogy esetleg bekerüljünk a rájátszásba itt az alapszakasz végén, nem szerette volna senki sem, hogy megtörjön a lendület. Most újra nekiállunk a tárgyalásoknak. Az idei évre 18 új ember kellett, ennyi új emberből kellett csapatot építeni, ezt nem szeretnénk megismételni. Vannak tervek, elképzelések, szeretnénk sok embert megtartani, hogy ne egy teljesen új csapatot kelljen építeni, jelenleg is tartanak ezek a tárgyalások, és remélhetőleg egy pár héten belül már lesznek új hírek. De hogy valami kis hírmorzsát is adjak, azért szeretnénk, hogy nagyjából ez a csapat egyben maradjon. Most picit pihennek a válogatott játékosaink, jár a pihenés egy ilyen nagyon komoly, erőltetett menet után. Utána a válogatott szervezi az edzéseket, ott lesznek a Tüskecsarnokban, talán március vége felé. De ez mind a Magyar Jégkorong Szövetség, a válogatott égisze alatt, szóval mi, mint klubcsapat ilyenkor hátralépünk. Ha bármelyik srác addig is szeretne edzeni, azt természetesen meg tudjuk nekik oldani, hogy jeget szerzünk neki, de közös csapatedzést ebben a szezonban már nem fogunk tartani.
A célokról:
Szeretnénk egy olyan csapatot összetenni, ami legalább ennyire harcos és ugyanígy fog küzdeni, reméljük, hogy a következő szezonban ez a 34 másodperc már a mi oldalunkon lesz, és legalább egy előrájátszás helyet sikerül majd elcsípni, ezen dolgozunk.
