A tétmeccsekhez a mai Szuperkupán visszatérő Somával beszélgettünk a felépüléséről, arról, hogyan élte meg a medencén kívül a csapat meccseit és mi a véleménye a rövidebb pályáról és az ezzel járó új szabályokról.

Sokszor elhangzott már a „csodaszuri” kifejezés, de azért mellette egy komoly rehabilitációs munkát is el kellett végezned ahhoz, hogy most újra egy nem is akármilyen tétmeccsen ott lehess a kapuban.
Igen, megkaptam ezt a szurit külföldön. Utána egy hétig igazából nem végezhettem semmilyen taposó mozgást, csak gyorsúszás, hátúszás és egyéb, csípőkímélő mozgás volt engedélyezve. Utána szépen lassan, ahogy a fájdalmam elmúlt, elkezdhettem a szárazföldön a gyógytornát. Ez heti négy-öt alkalmat is jelentett. Aki gyógytornázott már, az tudja, hogy az egyik legszivatósabb és legfájdalmasabb munka. Nyilván ez azért is volt, mert nem volt ehhez hozzászokva az izomzatom. Szerencsére most már elmondhatom, hogy ebben javultam, és ez érződik a vízben is. Erős fókuszt helyeztünk az olyan izmokra, amik a csípőmről leveszik a terhet és egy olyan mozgásformára tanítják a testemet és engem, ami igazából a helyes, és ami kíméli a csípőmet.

Milyen érzés volt kívülről nézni a meccseket?
Nagyon rossz. Tényleg nagyon rossz volt. Amiatt is, mert hiányzott maga a játék, meg nyilván élsportolókról vagyunk, nagyok a tétek, de azért mégis egy játékról van szó, és arról, amit magával hoz, a szórakozást, az élvezetet, az így kimaradt az életemből, ezek nagyon hiányoztak. És az is hiányzott, hogy nem volt meg az a közös küzdeni akarás, hogy egy csapat küzd egy közös célért és beledöglenek egymásért a vízbe. Vagy akár a medencén kívül is, amikor szárazföldi edzésről van szó. A Magyar Kupa Final4 is hasonló érzelmekkel volt teli. Viszont érdekes, hogy nem izgultam egyáltalán. Nyilván ennek az is lehetett az oka, hogy a magyar mezőnyben mi azért kiemelkedő csapatnak számítunk, és tudtam, hogy előbb vagy utóbb azért nyerni fogunk a döntőben, annak ellenére, hogy a Honvéd nagyon jól játszott és megnehezítette a dolgunkat, de azért azt éreztem, hogy mi ezt be fogjuk húzni. Múlthét csütörtökön, a Barceloneta ellen védtem először edzőmérkőzésen. Utána elsőre nem is értettem pontosan, hogy miért, de tök jó kedvem volt, ültem és csak mosolyogtam. Kellett egy kis idő, hogy felfogjam, ez azért van, mert végre játszhattam, és nem csak az idézőjeles „buta lábtempót” csináltam, meg az úszást, hanem végre ismét játék volt és ezt átérezhettem.

Azért az említett edzőmeccsen nem látszott az a nyugalom, amit a Magyar Kupa kapcsán említettél.
Nem volt egy jó kétkapu, öttel kaptunk ki a Barcelonetától. Amitől persze nem estünk pánikba, Süni is mondta, hogy előfordul az ilyen és nem lehet mindig jól játszani. Az előtte lévő napokban mi vertük meg őket, a lényeg, hogy majd a Szuperkupában és a Bajnokok Ligája mérkőzéseken hogyan játszunk majd.

Még egy kicsit beszéljünk a Magyar Kupáról, kapusként neked mi a véleményed a Honvéd által bevetett beállós védekezésről, valamint a rövidített pályáról?
A Honvéd azóta csinálja ezt a védekezést, amióta Szivós Marci az edzőjük, talán negyedik-ötödik éve. Az elején még mi is gyakorolgattuk, hogy mit kellene játszanunk ellene, konkrétan az volt, hogy ketté lett osztva a keret és a csapat egyik fele beállt ugyanígy a kapuba. Ott volt szerencsém, vagy hát inkább balszerencsém átélni, hogy milyen ez… Nekem szörnyen kényelmetlen volt, hogy ott vannak ketten mellettem, gyakorlatilag szétrúgjuk egymást, egymás bokáját, sípcsontját, térdét, bármilyét, nagyon zavaró volt. Pont emiatt nem is tudtuk olyan jól szimulálni edzésen ezt a helyzetet. Nyilván nekik sokkal jobban megy ez, régebb óta be van gyakorolva és jól is működött. Mi pedig áttértünk arra, hogy nem gyakoroltuk a vízben, de Süni elmondta, hogy mit kell csinálni. Összességében nem működött jól, mert 15 gólt kaptunk, és a lőtt gólok után ezt csinálják, amiből talán 2-3 gólt kaptak, az ő oldalukról tehát jól működött. A Honvéd oldaláról van ennek egy olyan előnye, hogy az ellenfélnek nincs centerjátéka, így nem tud emberelőnybe kerülni, szóval ha ezt jól begyakorolják, akkor jól működik. Ezt meghagyjuk nekik, nem fogjuk átvenni, az biztos. A rövidebb pályát és az új szabályokat már a VB-n is láthattuk, így mentek a mérkőzések, picit rövidebb a támadóidő is. Kapusszemszögből ez azt jelenti, hogy több támadás, több lövés van, emiatt kicsit fárasztóbb is a kapusnak a dolga. Nekem személy szerint tetszik, mert jobban meccsben vagyok, nincs annyi üresjárat. Én mindig is szerettem az ilyen mérkőzéseket. Valószínűleg azért, mert ebben nőttem fel, anno a Fradi utánpótlás csapatával nem mi voltunk a legerősebbek a bajnokságban, és ez azt jelentette, hogy sokkal több lövést kaptam. Nyilván ez az én szempontomból jó fejlődési lehetőség volt, meg ezt szoktam meg és ezt szeretem. Azok a meccsek, amiket játszottam ilyen szabályokkal, azok nekem élvezetesek voltak. Hosszú távon azért majd kérdés lesz, hogy erőnlétben ezt mennyire lehet bírni. Mi kipróbáltuk a Magyar Kupán, hogy cserélgettük a kapusokat, mint a kézilabdában. Egyébként ez jó lehet, mi kapusok maximálisan bízunk ebben a stratégiában. De meg kell szokni, mert a vízilabdában az, hogy lecserélnek egy kapust, az sokszor ilyen büntetés érzést hozhat elő, hogy rossz voltam, ezért lecserélnek. Nyilván ezt el kell engedni és teljesen úgy látni, mint bármelyik másik taktikai lépést, amit csinálunk a mérkőzésen. Ez egy újdonság, hozzá kell szokni.

Hogyan hangolódtok a Pro Recco elleni Szuperkupa döntőre? Hetek óta elfogytak a jegyek, kiemelt az érdeklődés a mérkőzésre.
Nagyon jó érzés, és én is ezt tapasztalom így az elmúlt három-négy évben, lehet, hogy inkább Fukuoka óta, amikor a VB-t megnyertünk, hogy nem csak a válogatott meccsek érdeklőik sokkal jobban az embereket, hanem a klubmérkőzések is, főleg a Fradi-mérkőzéseken egyre többen vannak kint. A BL-mérkőzéseink, azok rendszeresen teltházzal mennek a Komjádiban. A szerdai mérkőzéshez még azt is hozzá kell tenni, hogy két olyan csapat fog játszani, akik a legtöbb energiát fektetik bele a vízilabda népszerűsítésébe is, tehát csak a sport oldaláról tesznek bele rengeteg energiát, hanem a közösségépítésben is nagy szerepet vállalnak, lásd példaként a New York-i edzőtábor. Kicsit csúnya ezt kimondani, de biztos a Recco miatt is sokan jönnek. Aminek örülünk, mert biztos vagyok benne, hogy nagyon jó hangulat lesz. Azt sajnálom egyébként, én is hallottam, hogy volt arról szó, hogy a Duna Arénában lesz a mérkőzés, de nyilván megvan az az oka, amiért mégsem. Egyszer kipróbálnám, hogy milyen ott klubmeccset játszani. A Szolnok játszott ott Bajnokok Ligája nyolcasdöntőt és ott is nagyon jó hangulat volt. Szerintem el fogunk jutni arra a szintre, hogy egy BL-meccset, egy Szuperkupát vagy egy BL Final4-t ott rendezzünk majd meg a Duna Arénában és meg is tudnánk tölteni!