Mint emlékezetes, a csütörtöki csúfos vereség előtti magyarázkodásakor Bognár György azt állította sajtótájékoztatóján, hogy a Fradiban éppúgy nincs magyar, mint ahogy a Kolozsvárban nincs román. Még másnap megkerestük a Paksot, bízva abban, hogy a „magyar csapat” képes lesz arra, hogy elhatárolódjon vezetőedzője súlyosan sértő megjegyzésétől. Ezt írtuk, írtam akkor:
Tisztelt Paksi FC! Tisztelt Méhes Tamás!
Szeretnék érdeklődni, mi a véleménye Haraszti Zsolt ügyvezető úrnak vagy magának a Paksi FC-nek, mint klubnak, Bognár György, a Ferencváros magyar játékosainak, köztük a Paks volt játékosainak magyarságát kétségbe vonó tegnapi megjegyzéséről.
Kérjük, hogy válaszukat minél előbb, de legkésőbb holnap délig legyenek szívesek eljuttatni hozzánk!
Tekintve, hogy Bognár György a Paks vezetőedzője, így más válasz hiányában szavait klubjuk hivatalos álláspontjának kell tekintsük.
Válasz nem jött, qui tacet consentire videtur, ahogy a latin mondja, azaz a hallgatás beleegyezés. Elkönyvelhetjük hát, a Paksi FC nem tartja magyarnak Dibusz Dénest, Varga Ádámot, Gróf Dávidot, Botka Endrét, Kaján Norbertet, Szalai Gábort, Pászka Lórándot, Nagy Barnabást, Tóth Alexet, Madarász Ádámot, Katona Bálintot, Gruber Zsombort, Baráth Pétert, vagy a volt paksi Ötvös Bencét és Varga Barnabást – hogy a szintén magyar állampolgár Cristian Ramírezben már ne is reménykedjünk. Ők egyébként tavaly a magyar válogatottakban 2997 percet játszottak. Ez épp 13-szorosa a 229 paksinak. A Kolozsvárban egyébként 1426 román válogatott játékperc volt a pályán.
A „magyar csapat” remélhetőleg ezek után nem akar majd további korábbi fradistákat igazolni (mint Böde Dániel, Vécsei Bálint, Szappanos Péter – vagy akár az ügyvezető fél évig nálunk próbálkozó fia, Haraszti Zsolt), hisz ők nem magyarok. Ha gonoszak lennénk, mondhatnánk, hogy a Paks ősi román módra tavaly és idén is átállt, még a vereség utáni sajtótájékoztatón is kacarászva, déli-keleti szomszédunkhoz, így a Paksból igazi „román csapat” lett. De nem vagyunk azok, így csak ezt hagyjuk itt:





