A görög Gazzetta kérdezte női pólósaink játékosát, Eleftheria Plevritut.

Eleftheria Plevritu

Tudtam, hogy előbb vagy utóbb sikerül a beilleszkedésem, de arra nem számítottam, hogy ehhez mindössze pár nap kell majd. Az egész csapat segített mindenben, bármire is volt szükségem, a lányok pedig gondoskodtak arról, hogy az első naptól kezdve jól érezzem magam. A Ferencváros több dologban is hasonlít az Olympiakoszhoz, hiszen mindkét egyesület egy multisport klub, több szakosztállyal, a körülmények pedig igazán profik. A létesítményhelyzet nagyon más, mindenki tudja, hogy Görögországban komoly problémák vannak az uszodákkal. Itt viszont a Ferencvárosnak van egy nagy sporttelepe az összes szakosztálynak, minden épületnek saját edzőterme is van. Valamint van egy étterem is, ahol a sportolók, csapattagok étkezhetnek. Tehát reggel megérkezem, elvégzem a délelőtti edzéseket, megebédelek és itt is maradhatok pihenni a délutáni edzésre, mindezt egy helyen, ideális egy sportolónak. Régóta szerettem volna kipróbálni magam külföldön, voltak lehetőségeim is, de valami mindig visszatartott, de az olimpia után eldöntöttem, hogy itt az idő egy nagy váltásra. A legnehezebb az, hogy távol vagyok a családomtól és a barátaimtól, de mindenki bíztatott, hogy tegyek így. A két testvéremmel mindig egy csapatban szerepeltünk, sosem játszottunk egymás ellen, ha ez megtörténik, az biztos nagyon fura lesz, de tudtuk eddig is, hogy ez egy olyan dolog, ami egyszer majd megtörténhet. A Ferencváros Magyarország legnépszerűbb csapat, sok szurkolója van, mint az Olympiakosznak is, szóval hasonló a hangulat is. Az első naptól kezdve nagy szeretetet kapok, mind a szurkolóktól, mind a csapattársaktól, mind a stábtól.