Dénest kérdezték az írek elleni edzőmeccs után.
Dibusz Dénes
Kicsivel aktívabbnak, agresszívabbnak, határozottabbnak és párharcerősebbnek kell majd lennünk és többet kell az ellenfél térfelén járatnunk a labdát, hogy nyomás alá helyezzük a védekezésüket, amiből a helyzetek, gólok következhetnek. Ezúttal hiányzott, hogy hosszasan birtokoljuk az ellenfél térfelén a labdát. Biztos vagyok benne, hogy ebből a meccsből sokat tudunk tanulni. Sajnos úgy szakadt meg a veretlenségi sorozatunk, hogy gyakorlatilag magunkat vertük meg. A végén összehoztuk magunknak a második gólt: próbáltuk lejátszani a szögletet, de az ellenfél beleblokkolt kétszer is és ketten vezették rám a pálya közepétől a labdát – még annyira sem volt szerencsénk, hogy hárítsak, a lábamról a kapuba perdült a labda. Több ki-ki szituációból is rosszul jöttünk ki, ha az egyik nem úgy alakul, ahogy, nem kapunk gólt. Nagyjából ikszes mérkőzésnek éreztem belülről, a hazaiak a középső blokkban próbáltak szervezetten, agresszívan védekezni, kevés területet engedtek, és ha olyan passzt érzékeltek, elindították a letámadást, ám nem voltak annyira intenzívek, mint vártuk. Figyeltek arra, hogy ne tudjuk a védelem mögé bejátszani a labdát, talán két-három alkalom volt, amikor a hátsó soruk mögé kerültünk, mélységben megbontottuk őket. Nekünk volt több lövésünk, nálunk volt többet a labda, kezdeményeztünk, mégsem volt nagy átütőerő a csapatban. Amikor Marco Rossi szövetségi kapitány jónak látja, nyilvánosságra hozza és közli mindenkivel, ki véd. Mi már tudjuk a döntését, ismertette velünk, mi a terv a felkészülési mérkőzésekre, illetve az Európa-bajnokságra.
