Dózsák, Dózsák mindenütt.

A vilniusi FK Zalgaris 1947-ben alakult Dinamo Vilnius néven, egy év múlva Spartakasra változtatták azt, hogy 1962-ben elnyerjék mostani, végleges elnevezésüket, a Zalgirist és a színeiket, a zöldet és fehéret. Ez utóbbi egy igen hirtelen döntés volt: a szezon első meccsére még nem szereztek be mezeket az új színösszeállításban…

Ez a név az 1410-es grünwaldi csatára utal, amikor a litván és lengyel hadak győzelmet arattak a német lovagrend felett. A klub nem sok vizet zavart a szovjet bajnoki rendszerben, 1952-ben egy szezont töltöttek az élvonalban, de azonnal kiestek.

Az 1984-re ismét feljutó egyesület már megragadt az élvonalban, kilencedik helyen végeztek, a szovjet korszakuk csúcsa az 1987-es bronzérem volt. Ez jogosította fel a klubot az UEFA Kupa indulásra, ahol a frissen szerződtetett Peter Stögerrel felálló Austria Wien az első körben kiütötte őket. Az első meccset a későbbi Austria- és Hamburg-játékos Valdas Ivanauskas vezérletével még 2-0-ra megnyerte a litván csapat, a visszavágón Prohaskáék 5-2-vel hozták a párharcot.

Az újrainduló litván bajnokságban eleinte meghatározó csapat volt a Zalgiris: 2002-ig minden szezonban az első három valamelyikén végzett, kétszer bajnoki címet ünnepelve, miközben négyszer a kupát is megnyerték.

Innentől azonban lefelé vezetett az út, a klub vezetője, Vadim Kastujev lelépett Oroszországba, hatalmas adósságot hagyva maga után. Ezért a szurkolók 2009-ben új klubot alapítottak, VMFD Zalgiris néven, amely átvehette a bedőlt klub helyét az élvonalban (ismét egy hasonlóság a Dózsával – ulloi129). 2014-ben aztán visszavették a nevüket, lepapírozva a jogutódságot.

Az elmúlt tíz év a klub újabb sikerkorszaka: 5 bajnoki cím (2013, 2014, 2015, 2016, 2020), hat kupasiker mellett a nemzetközi színtéren sem szerepeltek rosszul. Bár néha belefutottak nagyobb pofonba (Salzburg 0-7-es összesítés, Sevilla 0-6, Dinamo Zágráb 0-4), sokszor megnehezítették ellenfeleik dolgát (Malmö 0-1, Astana 1-2, Ludogorec 3-5). 2019-ben a Honvéd verte ki őket 4-2-es gólkülönbséggel, de az abban a párharcban szereplők közül kevesen maradtak a klubnál. Tavaly a norvég meglepetéscsapat, a Bodo/Glimt állította meg őket (1-3).

Januárban az általunk a Süduva kispadjáról ismert Vlagyimir Cseburin vette át a szakmai munka irányítását, annak ellenére, hogy előtte 2 pont előnnyel megnyerte a Zalgiris a bajnoki címet. Nagy átalakításba kezdett, kilencen távoztak a csapatból, tizenhárman érkeztek – közülük 8-9 játékos a Linfield ellen is szerepelt és ellenünk is pályára lép majd minden valószínűség szerint.

A csapat legismertebb játékosa a Lazióban is megfordult nigériai Ogenyi Onazi, a támadósorban a legtöbbször Kyeremeh (8 gól / 2 assziszt), Kis (7/3), Videmont (6/8) hármas játszik, a Süduvából is ismert horvát Josip Tadic is rendszeresen lehetőséget kap (3/2). A bajnokságban 19 kör után 2 pont az előnyük (41-39) a két évvel ezelőtti EL-selejtező playoffos ellenfeleink előtt, a gólkülönbségük meggyőző (37-13, +24). A litván bajnokságban augusztus elejéig egy hónapos szünet van.

Az otthonuk az ötezres, műfüves LFF Stadion, amely a válogatott otthona is. A csapat a járvány előtt sem játszott sok néző előtt, 6-800-as átlagnézőszámaik voltak. A klub szurkolói csoportját ‘Pietų-IV’-nek hívják (Dél-IV). Érdemes megemlíteni, hogy a klubot egy negyvenhét éves hölgy, Vilma Venslovaitienė irányítja.

A Bajnokok Ligája első selejtezőkörében 5-2-es gólkülönbséggel (3-1, 2-1) verték ki az északír Linfieldet, mindenképpen megjegyzendő, hogy minden találatuk vagy távoli bombából vagy pontrúgásból született, ezekre nekünk is nagyon kell majd figyelnünk. A keddi visszavágón a csapat alapemberét, a szenegáli belső védőt, Papa Diawt és a csereembert, Karolis Uzelát is azonnali pirossal kiállították.