Ezúttal Redzic volt a nyerőemberünk.
Férfi labdarúgás, NBIII – Közép csoport, 28. forduló
Rákosmente FC 0-1 (0-1) Ferencváros II
Gól: Redzic (11.)
Oroszi – Könczey, Molnár, Arday, Vida – Szabó R., Leandro – Redzic (Szabó L., 89.), Hajdú, Jones (Mazzonetto N., 77.) – Pócsik
Bár igen nyirkos időben, mégis jó 200 néző előtt kezdődött meg Rákosmentén a tarcsi eheti bajnokija, ahol a hazaiak az őszi 1-0-ás győzelmünkért szerettek volna visszavágni.
A mérkőzést ennek ellenére mi kezdtük igen erősen. Az 1. percben Leandro gurított kapura egy felpattanó labda után, majd ugyanő fejelt Könczey beadását követően a 7.-ben, a kapus mindkétszer bravúrral védett. A 11. percben már ő is tehetetlen volt: Hajdú fordult le szépen a védőjéről a jobb oldalon, adott be középre, egy lepattanó lövés pedig végül Redzic elé került, aki ballal bevágta a labdát a jobb felső sarokba, 1-0. A félidő hátralévő részére kicsit leült a meccs a kezdéshez képest, a szünet előtt már csak Könczey mellément fejesét jegyezhettük fel.
A második félidőre is jutott bőven helyzetünk, sőt egy gól is, amikor az 50. percben Hajdú betekert szabadrúgását a meglepően jól fejelő Pócsik bólintotta a kapuba, de a partjelző lest intett. Az 53. percben egyetlen zicceréből egyenlíthetett volna Vattai Balázs csapata, de Peszmeg Viktor csapattársa végül közvetlen közelről Oroszi kezei közé fejelt egy beadást. Az 56. percben Pócsik emelte át majdnem a kapuson a labdát, majd a 68.-ban ismét ő volt a főszereplő, amikor egy agresszív labdaszerzést követően Redzicet indította, aki Jones elé tálalt, amerikai légiósunk azonban ziccerben némileg lassú volt, és végül lövését egy védő blokkolta. Szintén ziccer maradt ki a 88. percben is, ekkor Mazzonetto Nicoló találta magát a kapuval szemben, de a felpattanó labdát igencsak fölé lőtte. A végére még maradtak ugyan kisebb izgalmak, de az eredmény már nem változott, így idén másodjára is 1-0-ra vertük meg a Rákosmentét.
Természetesen dicséret illeti Redzicet, aki idénybeli 10. góljával beérte a házi góllövőlistán Pócsikot, és egyébként is a tőle megszokott jó teljesítményt hozta. A remek formában lévő Pócsikra sem lehetett panasz, centiken múlott, hogy nem szerzett újabb gólt, emellett mezőnyben is igen hasznosnak és harcosnak bizonyult, jól osztogatott. Leo is hozta a tőle elvártakat, nemcsak tűpontos indításaival és átadásaival tűnt ki, hanem a kapura is veszélyes volt. Ennyire már nem lehet elégedett a meccs után a csapat baloldala, Vida némileg határozatlan volt, Jones pedig múlt heti gólja után ezúttal körülményesen játszott, sprintjei és felfutásai nem voltak hatékonyak, bár érdemes megjegyezni, hogy egész mérkőzésen frusztráló volt nézni, ahogy a hatalmas nyílt területek ellenére kontratámadásaink nagy része már a középpályán elhalt. Mindenesetre a győzelem teljes mértékben megérdemelt, helyzetekből sem volt hiány, és végre egy olyan meccset láthattunk, amivel kapcsolatban a küzdelmes nem szitokszóként jut az eszembe.
Ezzel az újabb 3 ponttal tartjuk a lépést a közvetlen riválisainkkal, az élen a váratlan vereséget elszenvedő Kecskemét áll 62 ponttal, mi továbbra is negyedikek vagyunk 58 egységgel. Rendkívül nehéz hét vár a fiatalokra, hiszen szerda 16:30-kor a második Iváncsát fogadják, majd vasárnap 11 órás kezdéssel legfőbb üldözőnk, a Honvéd II ellen lépnek pályára.
Máté Csaba
A kisméretű pályán egy sok párharccal tarkított összecsapáson kellett helyt állnunk, de most jobb arányban nyertük meg ezeket, mint korábban. Egy kemény, jó formában lévő csapat ellen játszottunk, amely nagyszerűen kezdte a tavaszi idényt, így egy izgalmas találkozóra volt kilátás. Már a mérkőzés elején sikerült megszereznünk a vezetést, de ilyenkor nagyon fontos, hogy az első gólt egy második is kövesse, ami megadja a kellő nyugalmat a folytatásra. Ezt ezúttal nem sikerült elérnünk, de mindent összevetve úgy gondolom, hogy megérdemelt győzelmet arattunk.
