Pólósaink legendájának, dr. Kárpáti Györgynek az életét bemutató időszakos kiállítás nyílt meg a Fradi Múzeumban.

„Végigpólóztam a világ összes medencéjét. Játszottam kétezer mérkőzést, lőttem ötezer gólt, kaptam tízezer pofont. Vízben-parton végigcsináltam hét olimpiát, a hétből négyet győztesen.” Ez az idézet olvasható a Fradi Múzeum falán, amelyben Kárpáti György összefoglalta pályafutását. Az ötkarikás aranyérmek mind megtekinthetők a szerdán megnyitott – és a tervek szerint május 31-ig látható – emlékkiállítás elemei között, a pólólegenda életét pedig sportolókori fotók és színes anekdoták mutatják be részletesebben.

A kiállítás megnyitója a FradiMédia emlékkisfilmjével és Tobak Csaba múzeumvezető beszédével kezdődött, majd a Ferencváros vízilabda-szakosztályának elnöke, a játékosként kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert méltatta a nagy elődöt.

Kárpáti György 1952-ben, Helsinkiben a magyar vízilabda legfiatalabb olimpiai bajnoka lett – ez a rekord ma is érvényes. Ezt követően 1956-ban, Melbourne-ben és 1964-ben, Tokióban is aranyérmet nyert a magyar válogatottal. Három arany- és egy bronzérmével az FTC legeredményesebb olimpikonja, a vízilabdázók közül pedig egyedül Gyarmati Dezső éremgyűjteménye gazdagabb az övénél – egy ezüsttel – az olimpiák történetében. 1976-ban, Montrealban a két klasszis ismét együtt vezette olimpiai bajnoki címre a magyar csapatot – immár edzőként. Kárpáti György sikereiért méltán viselhette a Nemzet Sportolója címet.

Tobak Csaba, a Fradi Múzeum igazgatója

Amikor csaknem egy éve hozzáláttunk a kiállítás megszervezéséhez, felkerestük Gyurikát Böszörményi úti lakásában, és ahogy benyitottunk, szinte ránk zúdult a rengeteg ereklye, korabeli fotó, újságkivágás. Egy idő után már nem tudtuk hová tenni a serlegeket, érmeket, ruhadarabokat, a gondot az okozta, hogyan helyezzük el ezeket a korlátozott alapterületű múzeumunkban. Köszönettel tartozunk Gyurika fiának és lányának, Péternek és Nikolettnek, amiért rendelkezésünkre bocsátották ezt a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt.

Kárpáti Péter, Kárpáti György fia

Itt látható a vitrinben édesapám 7-es számú sapkája, amelyikben az 1952-es helsinki olimpián játszott, ahol 17 évesen a sportág addigi legfiatalabb olimpiai bajnoka lett. A másik, talán még értékesebb sapka a melbourne-i, amelyet a „véres”, szovjetek elleni meccsen viselt, ezt azonban Nikolett húgom őrzi, és ő nem mert megválni tőle még átmenetileg se. De legalább annyira kuriózumszámba megy az 1964-es tokiói olimpia szovjetek elleni mérkőzésén használt bőrlabda is, amellyel Dömötör Zoltán lőtte a döntő gólt, édesapám átadásából.

Madaras Norbert, az FTC vízilabda szakosztályának vezetője

Gyurika jellemhibái közé nem tartozott a túlzott szerénység, azt szokta volt mondogatni, hogy „jobban futballoztam Puskásnál, jobban mondtam a vicceket, mint Hofi, és szebben énekeltem Bodrogi Gyulánál, de én ezeket a jó szívem miatt meghagytam nekik„. De Gyurika mindezt olyan aranyosan adta elő, hogy meg sem fordult a fejünkben, hogy nagyképűnek gondoljuk. Biztos, hogy Gyarmati Dezsővel együtt kettejüknek volt a legnagyobb szerepe az ötvenes, hatvanas években abban, hogy a magyar vízilabda azzá lett, ami manapság.

Bíró Attila, a női vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, a Fradi bajnoka

Gyurikát legalább négy évtizeden keresztül ismertem, szoros barátság kötött össze bennünket. Hosszú ideig a szakosztályvezetőnk volt, az 1988-as bajnoki döntő előtt jelent meg a Medencék, gólok, pofonok című memoárja, amit dedikált is nekem. Ezt írta bele: „A holnapi döntőn kanyarodj fel, és lőj gólokat!„. Én megfogadtam, a Tungsram elleni meccsen rendre felkanyarodtam a bal szélről, és négy gólt dobtam, amivel a győzelmünk fő részese lettem, részben Gyurikának is köszönhetően.

DigiSport, Fradi.hu, Index, Magyar Nemzet

https://www.facebook.com/media/set?vanity=fradi.hu&set=a.3654333104623268