Anikó szerint jó csapatunk lehet a folytatásban.

– Milyen új „játékszabályokat” tanulnak mostanság?
– Negatív eredményt hozó koronavírustesztek után kezdhettük újra az edzéseket, és mert mindenki kerülte a társaságot az elmúlt hetekben, tudjuk, hogy valószínűleg biztonságban vagyunk. Ettől függetlenül nagyon odafigyelünk, az öltözőben legfeljebb száraz ruhát veszünk az edzések után, nem maradunk ott beszélgetni, hanem a lehető leggyorsabban irány haza. Kerüljük a kontaktokat, az edzéseken jobbára egyéni képzések, indításos gyakorlatok, lábmunka, illetve különböző játékok szerepelnek a repertoáron. Ezekben mind megtalálhatóak a kézilabda-specifikus mozgások, amelyeket egyéni edzéssel nem tudnánk modellezni. Ebben az időszakban az edzés fizikai része és a gyógytorna igazán fontos, nincsenek taktikai elemek, és a párharcokból is jóval kevesebb van.

– Szívesen vállalják a kompromisszumokat?
– Szuper volt elkezdeni, nincs, aki ne várta volna. Otthon mindenki elvégezte az egyéni edzést, mint ahogy a heti három közös foglalkozáson kívül most is megcsináljuk a futó- és kondiedzéseket, de kellettek már a kézilabdás mozgások, az irányváltások, a vállak sem bírnák a nagyon hosszú kihagyást. Március eleje óta nem is edzettünk együtt, nyáron sem szokott ilyen sok idő kimaradni. Persze most nincs meccs, ez még nem az igazi kézilabda, de szinten tartásnak jó.

– Hogy érzi magát, mik a tapasztalatok?
– Fizikailag és mentálisan is nagyon jól vagyok, megtaláltam a pozitívumot a rosszban. Otthon voltam, kitisztult a fejem a stresszmentes, nyugodt családi környezetben, érzem magamon a frissességet, újult erővel kezdtem el a munkát. Remek volt a kiadott edzésprogram, és pluszban is dolgoztam, ezért jó állapotban vagyok. Kezdetben nem mindig ment oda a labda, ahová lőni akartam, de nem vagyok türelmetlen magammal.

– Volt mit felejteni?
– Azt nem mondanám, hogy felejteni kell, mert mindenből lehet tanulni, nekünk is építkeznünk kell a hibákból. A vesztes meccsek nagy részét megnyerhettük volna, egy-két góllal maradtunk alul. Bár az eredmények nem mindig alakultak jól, többnyire a tűz közelében voltunk, és bízom benne, hogy a nyártól már jól jövünk ki az ilyen helyzetekből, a szoros végjátékokból.

– Igencsak átalakuló kerettel próbálkozhatnak.
– Pozitív vagyok, mert jó csapatunk lehet. Persze rengeteget kell dolgoznunk, hiszen eléggé kicserélődött a keret, nem is tudom, mikor volt itt legutóbb ekkora játékosmozgás. A karanténidőszak után mindenki pluszenergiával várja a munkát, szerintem jó mix lesz, a régebb óta itt lévők átadják az impulzusokat az újaknak. Sok erőt érzek magamban és a csapatban is.

– Képesek lesznek összeszokni az éles meccsek kezdetére?
– Időben elkezdjük a nyáron az alapozást, és a felkészülés minden percét arra kell fordítani, hogy mire jönnek a tétmeccsek, készen álljunk. Sok minden keresztbe húzhatja a számításokat, a közeljövőt illetően sok a bizonytalanság, ám remélem, minden rendben lesz körülöttünk – csak a munkára koncentrálhatunk, és akkor szeptemberben már csapatként funkcionálunk. Biztosan nem egyik pillanatról a másikra valósul meg, de majd az éles helyzetek is előrevisznek minket.

– Pozitívan szemléli a történéseket, de kezdetben is így volt?
– Próbáltam az első perctől kezdve a pozitívumokra koncentrálni, igaz, a legelején nehezebb volt, hiszen napról napra változtak az események. Úgy tűnt, lesz olimpiai selejtező, ám zárt kapuk mögött, aztán végül eldőlt, meg sem rendezik. A tesómmal jöttünk haza, azt sem tudtam, mennyi időre pakoljak; a bizonytalanság volt a legrosszabb, és persze nem csak a sportban. Aztán ahogy tudatosult bennem, hogy hosszabb lefolyású lesz a járvány, kialakítottam a hétköznapokat, élveztem, hogy sokat lehetek otthon, ráadásul kertes házban könnyebb volt elviselni a bezártságot.

– Mit profitálhat a halasztásból a válogatott?
– Mindenki egy évvel rutinosabb, érettebb lesz, még felkészültebben állhatunk ki az olimpiai selejtezőre.

– El tudja képzelni, hogy üres Népligetben, azaz nézők nélkül kezdődik az idény?
– Nagy kérdőjel, fogalmam sincs, hogyan rajtolunk. Elkezdjük, ahogyan el kell kezdeni, és remélem, minél előbb szurkolók előtt játszhatunk – biztosan hiányzunk nekik, mint ahogy ők is nagyon hiányoznak nekünk.

NSO