Csapatkapitányunkat kérdezték a hétvégi rajt előtt.
Lovrencsics Gergő
Ameddig nem lehetett edzéseket tartani, több időt töltöttem a családdal, így ez a része jól telt az elmúlt időszaknak. Ami a labdarúgást illeti, természetesen inkább játszottunk volna, azóta május 16-án már véget is ért volna a bajnokság. Örülök neki, hogy újra edzőmeccseket játszhattunk, na meg persze annak is, hogy nagyjából visszatértünk a régi kerékvágásba. Nehéz volt, hogy nem lehetett normálisan edzeni, ugyanazt a munkát végezni, amelyet megszoktunk. A kiscsoportos tréningeknél tartani kellett a megfelelő távolságot, ráadásul a helyzetből adódóan nem tudott az ember minden csapattársával beszélgetni. Hiányoztak a kapura lövések, a meccsekre való készülések. Szerencsére most ezek visszatértek, viszont a legfontosabb az egészség, és hogy vigyázzunk egymásra. A klub és természetesen mi játékosok is azt szerettük volna, hogy a pályán dőljön el a bajnoki cím, így örülünk, hogy folytatódik a bajnokság. Már csak azért is, mert a két elmaradt mérkőzésünk ellenére is vezetjük a bajnokságot. Mindenki tudja a csapatnál, hogy miért küzdünk a pályán, és reményeim szerint meg is valósítjuk az álmainkat.
Az első egy-két felkészülési mérkőzésen még lehetett érezni a kihagyást, főleg taktikai szempontból. Fizikálisan nem volt probléma, mivel voltak csoportos edzéseink az elmúlt két hónapban is. Biztosan jobb állapotban vagyunk erőnlétileg, mint akiknél szinte csak otthoni tréningek voltak. Jó volt a felkészülés, az edzőmeccsek is. Bízom benne, hogy ez elég lesz. A Mezőkövesd ellen már biztatóan játszottunk az 1-1 ellenére is. Úgy érzem, hogy újra a vírus előtti formában vagyunk. A program úgy lett kialakítva, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a sérülések rizikófaktorát. A szakmai stáb mindent megtett annak érdekében, hogy mindenki a legjobb állapotban legyen a folytatásra. Persze teljesen nem lehet kizárni a sérüléseket, kisebb húzódásokra volt is példa az elmúlt napokban, de az újraindulásra minden rendben lesz velük is. Minden klub számára fontos lesz, hogy elkerülje a tömeges sérüléshullámokat. Jó erőben vagyunk, és nagy önbizalommal várjuk a folytatást.
Nagyon más lesz zárt kapu előtt játszani, mint amikor minimum tízezer néző szurkolt nekünk. Ilyenkor csak az üres székeket látja az ember. Ha így kell pályára lépnünk, akkor így oldjuk meg a feladatokat. Elfogadtuk a döntést, mivel az egészség a legfontosabb. Igyekeztünk már most hozzászokni a körülményekhez, a felkészülési mérkőzéseken is betartottunk minden olyan előírást, amelyek majd a bajnokikon is várnak ránk.
Azoknak a kluboknak, amelyek a nemzetközi kupákban indulnak majd, mindenképpen a hasznukra válhat a sűrű program. Így minden csapat hozzászokhat a heti két mérkőzéses ritmushoz. A többi együttesnél már nehéz kérdés, igazából a rotáció jelentheti a kulcsot. Kiderül majd, az edző mennyire ismeri a játékosait, ugyanis látnia kell, ki mennyit bír, melyik labdarúgónak mennyi mérkőzés után lesz szüksége majd pihenésre. Nagyon összetett kérdés ez, ugyanis a sérülések nagy gondot okozhatnak egy-egy klubnál. Nekünk van már benne tapasztalatunk, így bízom benne, hogy nem okoz semmilyen problémát, és jól jövünk ki belőle. Ha sikerül hoznunk az elmaradt találkozókat, akkor nagy előnyre tehetünk szert.
Mivel a Debrecen elleni lesz a visszatérés után az első összecsapás, így talán az a legfontosabb. Viszont senkinek nem kell bemutatnom, mit jelent az Újpest elleni mérkőzés. És ez még akkor is igaz, ha ezúttal nem lesznek szurkolók a stadionban. Győzni megyünk Újpestre is, mindent megteszünk, hogy örömet okozzunk a drukkereinknek. Hosszú időt kihagytunk, de biztos vagyok benne, hogy jó mérkőzést játszunk majd, mivel a derbik mindig kiélezett csatát hoznak. A legfontosabb a győzelem, már csak azért is, mert akkor újabb három ponttal közelebb kerülünk a bajnoki címhez. Meglátjuk, hogy sikerül-e jól folytatni a bajnokságot, mindenesetre bizakodóak vagyunk.
