A Szatmár – Ferencváros női kézilabda utánpótlás projektben résztvevő edző, Rozsi Gábor eleinte nem gondolta, hogy jó lesz a program, azóta megváltozott a véleménye.

Március elején Hajdúnánáson tartott válogatót a Magyar Kézilabda Szövetség a legkisebbek számára. Ott tűnt fel a szakembereknek a Raiszki Barbara. Az alig 14 éves tehetség a partiumi Sárközújlakról érkezett és újabb bizonyítéka annak, milyen minőségi munka zajlik a Szatmár-Ferencváros női kézilabda utánpótlás projekt műhelyében. Amely civil kezdeményezés 2014-ben indult útjára, azóta pedig közel 1100 leányka kézilabdázik a keretein belül.

Nagyon őszintén el kell mondjam és most már ennyi év távlatából el is mondhatom, nem voltam túl lelkes, sőt nem is voltam meggyőződve arról, hogy ez egy jó dolog nekem”, emlékszik vissza a kezdetekre Rozsi Norbert, Barbara sárközújlaki edzője. „Tudtam, hogy rengeteg plusz munkával és időbefektetéssel fog járni, de nem volt semmilyen garancia a sikerre. Ráadásul én akkor azt gondoltam, hogy a focit szeretem”, teszi hozzá nevetve.

Az elmúlt hat évben azonban jelentősen átalakult nem csak Rozsi hozzáállása, de önmagáról alkotott képe is. „Nagyon sok energia-befektetést igényel, de nagyon sokat is ad. Fantasztikus látni, hogyan lett a lányokból igazi csapat. Hogyan változnak a gyerekek hétről hétre és tudni, hogy ezek a lányok nagyobb valószínűséggel lesznek sportosabb, egészségesebb felnőttek, mint azok, akik ez idő alatt a képernyőt nézik, vagy az okos készülékeket simogatják. Természetesen ma már ez is a gyerekek életének része, de emellett kell az edzés, a csapatmunka is”.

A munka és az elhivatottság mellett ebben a korban még egy dologra szükség van: a szülői támogatásra. „Néha elég a szülő részéről, ha csak megerősíti, megdicséri a teljesítményéért, a sikereiért. Máskor viszont arra van szükség, hogy túllendítse az éppen eluralkodó fáradtságon és elküldje vagy elvigye edzésre. Ugyanakkor a gyerekek nagyon tudnak örülni, ha a szüleik a lelátóról szurkolnak nekik. A legfontosabb, hogy támogassák a sportolásukat, mert bár nem lehet mindenkiből profi játékos, de egészségesebb, sportosabb felnőtt igen. És ez itt kezdődik!”, jelenti ki az edző.

De mi az, ami a fiatal edzőket motiválja, lelkesíti? Például, ha maga Elek Gábor tart képzést nekik! „Nagyon szerencsés helyzet, hogy a Ferencvárosi Torna Club támogatásával kezdhettük meg a munkánkat. Számos edzőképzésen veszünk részt, évente több alkalommal is, ahol a Fradi egykori legendás játékosaitól tanulhatunk. A legemlékezetesebb mégis az, amikor maga Elek Gábor, a Fradi női csapatának edzője foglalkozott velünk”, lelkesedik Rozsi.

A sok munkának pedig egyre inkább látszanak a gyümölcsei. Raiszki Barbara már nem az első, aki a projekt keretein belül kezdett el kézilabdázni és felkeltette a magyar szövetség érdeklődését. „Várjuk a nagyon összetett és nehéz felmérés eredményét. Én mindenesetre nagyon büszke vagyok Barbarára, hogy eljutott idáig és remélem, hogy hosszú karrier vár rá a válogatottban”, mondja a tehetség edzője.

Ezen kívül azonban nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, hogy a sárközújlaki csapat Csenger színeiben az U 12-esek között veretlen a magyar bajnokságban és az U11-esekkel is csak egyszer kaptak ki. „Nagyon büszke vagyok a lányokra. Sokat fejlődtek az idei szezonban. Ugyanakkor igazi csapattá is váltak. Megtanultak együtt örülni és együtt sírni. Figyelnek egymásra, egyre okosabban játszanak”, méltatja a csöppségeket Rozsi Norbert.

Aki tanítványaival együtt alig várja, hogy véget érjen a koronavírus-járvány és ismét megmutathassák: akár Sárközújlakról is vezethet út a magyar válogatottig.

ErdélySport