Soma kisebb sérülés miatt pihentette a kezét, hamarosan azonban már csatlakozhat a magyar válogatott edzéseihez.

– Örömmel láttam, hogy itt vagy vízben is voltál, bár ezért, ahogy néztem, könnyített edzésprogramot teljesítesz. Mi van veled??
– Igen. Hétfőtől már én is medencébe szállok a többiekkel, lekerült a kötés a kezemről, újra vízbe mehetek. A jobb könyökömön volt egy kisebb gyulladás, emiatt kellett antibiotikumot szednem, illetve egy hétig fel volt kötve a kezem, nem használhattam. Azt mondom, mostanra 90-95 százalékosan meggyógyult már, a kötésből adódóan a könyököm érzékeny, védeni még nem tudok, de szépen fokozatosan ezért elkezdtük a munkát és úgy gondolom, hogy a hétvégére, illetve a jövő hét elejére már jó lesz.

– Milyen így kívülről nézni azt, amit a többiek csinálnak?
– Hiányzik az, amit ők csinálnak, már nagyon volna kedvem védeni… Örülök, hogy itt lehetek és csütörtöktől már a teljes keret itt lesz. A körülmények itt a Duna Arénában adottak, teljesen más érzés edzeni egy ilyen hatalmas létesítményben.

– Egy mondat erejéig térjünk még vissza a Fradi bajnoki címéhez. Mi történt utána? Hogy ünnepeltetek, volt-e valami érdekesség?
– Érdekesség mindig van egy ilyen ünneplésben… A Fradi-étteremben volt egy közös vacsora, ünneplés. Ezen kívül nagyon más nem történt. Pihentünk, de igazából az az egy este volt, ami az örömé volt.

– Hol tartod az aranyérmet?
– Otthon van, a szobabejáratom ajtófélfájára akasztva, mindig, ha bemegyek vagy kijövök, beleütközik a szemem, úgyhogy minden nap többször találkozom vele…

VLV