Vezetőedzőnk értékelt és tekintett előre a jövőbe.

Kívánhatna szebb karácsonyi ajándékot a tizennyolc pontos bajnoki előnynél?
Nem! Tényleg nagyszerűen sikerült az ősz, mindnyájan nagyon boldo­gok és elégedettek vagyunk, fantasztikus ajándék ez nekünk.

Ekkora fölényben nem nehéz hétről hétre motiválni a játéko­sokat?
A csapaton belül óriási a rivali­zálás, és mivel egyértelmű, hogy mindenki játszani szeretne, rop­pant magas színvonalon folynak az edzések. A srácok egymást sarkallják minél jobb teljesítmény­re, mindenkinek érdeke végig 100%-osan koncentrálni. Vannak köztük, akik a válogatottságra hajtanak, de az edzői stáb is mindent elkövet annak érdek­ében, hogy mindenki motivált legyen, és senki se vegye lazán a feladatokat. Sajnos a legutóbbi meccsünkön az Újpest ellen nem voltunk olyan harapósak, a hoz­záállás nem volt tökéletes, így el is veszítettük a mérközést – ez is bi­zonyította, milyen lényeges, hogy hétről hétre igyekezzünk fenntar­tani a motivációt.

Talán e tekintetben még jól is jött ez a pofon.
Azért ilyen rangadót veszíteni mindig szomorú. Az eddigi der­bikből rendre pozitívan kerül­tünk ki, természetesen kicsit fáj, hogy épp az Újpest ellen veszí­ttetük el első bajnoki meccsün­ket az új stadionunkban. Ez is mutatja azonban, hogy továbbra is keményen kell dolgoznunk. A csapatnak rögtön a meccs után elmondtam. hogy az ilyen mér­közeseken jobban, erőteljeseb­ben oda kell tennünk magunkat, mert ez a nemzetközi mérkőzése­ken is fontos lesz.

Melyik meccsekkel volt a legelégedettebb az ősszel?
Az idény elején volt néhány iga­zán jó mérkőzésünk otthon, amelyeken nagyon meggyőző stílusban nyertünk. De például Szé­kesfehérváron és Debrecenben is jó teljesítményt nyújtottunk, a legfontosabb mérkőzést azonban talán Újpesten játszottuk, ahol vesztes állásról fordítottunk Böde Dani góljaival.

Ha már Bödét említi, az Újpest elleni vereség után sokan máris azt mondták, hogy nélküle nem az igazi a Fradi támadójátéka.
Dani középcsatárként roppant fontos része a csapatnak, szenzációsan indította a szezont, mindig leköt két embert a véde­lemből, az Újpest elleni hazai vereség azonban nem az Ő sérülésére vezethető vissza. Az természetesen nagyon fájó, hogy ilyen hosszú időre kidőlt a sorból.

Annak mi az oka, hogy bár a legtöbb csapat ellen fölényben játszottak és nyertek is, kiütéses győzelmet csupán a Vasas és a Paks ellen arattak?
Egyszerűen az, hogy túl sok hely­zetet hagyunk ki. Több olyan meccsen is rengeteg kíhagyott helyzetünk volt, melyet végül két-három góllal nyertünk meg. Néha magunkra is húztuk az ellenfelet azzal, hogy nem kon­centráltunk eléggé a végén – ezen még sokat kell dolgoznunk. Már nyáron a Zeljeznicar ellen is láthattuk, hogy négy-öt 100%-os helyzet kihagyását a nemzetközi futballban kemé­nyen megbüntetik, és végül ki is kaptunk egy nullra. Egyszerűen jobban kell koncentrálnunk a kapu előtt.

A jövő nyári BL-selejtezőre gondolva nem nyugtalanító, hogy év közben csupa olyan csapattal kell játszaniuk, amely nem üti meg a nemzetközi szintet?
A selejtező első két körében ez még talán nem jelent akkora problémát, az igazán erős ellen­felek csak utána jönnek, hozzájuk képest viszont már tényleg nagy a különbség. A magyar futballban a következő években meg kell pró­bálni csökkenteni ezt a lemara­dást, kiemelt figyelmet szentelve az utánpótlásnak.

Az NBI színvonalát idén a lét­szám csökkentésével próbálták meg magasabb szintre hozni. Ennek már érzi a hatását?
Igen, szerintem nőtt a színvonal. Jó döntésnek tartom a létszám­csökkentést, mert nagyobb kihí­vás elé állítja a csapatokat – mind­egy, hogy egy szezonon belül gyakrabban játszunk ugyanazok ellen, üdvözlöm tehát ezt a lé­pést, még annak ellenére is, hogy a kisebb csapatok természetesen nem örültek neki.

Az FTC viszont így is óriási előnybe került a tabellán. Nem lenne jobb még tavasszal is éles rájátszásos meccseket játszani ahelyett, hogy korán bebiztosítják a bajnoki címüket?
Ha egy csapat végig a tabella élén áll, és már a szezon elején sok pontot szerez, rá nézve igazság­talan lenne, ha a rájátszásban mindent szinte a nulláról kellene újra felépítenie. Ezért is tetszik a jelenlegi rendszer.

Milyen területeken kell még fejlődnie a csapatának?
Tovább kell javulnunk abban, hogy nagyobb tempóval, agres­szívebben támadjunk a labda felé, mert előretekintve a nyári selejte­zőkre a nemzetközi meccseken ez roppant fontos, márpedig mi felkészülten akarunk nekivágni ezeknek a találkozóknak. Gyor­sabban kell átváltanunk védeke­zésből támadásba és fordítva, és nemcsak a tolódásra kell odafi­gyelnünk, hanem arra is, hogy azonnal letámadjuk az ellenfelet, folyamatos nyomás alatt tartva, hibára kényszerítve.

Tervezi új játékosokkal meg­erősíteni a keretet?
Igen, folyamatosan figyeljük a játékosokat, és ha lehetőségünk nyílik egy igazán jó futballistát le­igazolni, akkor meg is tesszük. De az is igaz, hogy volt már néhány olyan játékos, akit szívesen szer­ződtettünk volna, ők azonban nem akartak a magyar bajnok­ságban játszani.

Két év alatt középcsapatból biztos bajnoki esélyest faragott a Ferencvárosból. Hol tartanak majd további két év múlva?
Először is tényleg roppant fontos, hogy úgy tűnik, sok-sok év után megszakíthatjuk a Debrecen. a Videoton és más ellenfeleink he­gemóniáját, és visszajuttathatjuk a Ferencvárost oda. ahová tarto­zik a történelme alapján. Ez je­lentős lépés volt, ami nem megy egyik napról a másikra. Lényeges volt tehát stabilizálni a klub po­zícióját a magyar bajnokságban, most pedig roppant fontos, hogy szorgalmasan figyeljük a játéko­sokat, akik rövid és hosszú tavon erősítést jelenthetnek a csapat­nak, és segíthetnek a nemzetközi porondon is a jobb eredmények elérésében. Ez a célunk, amit ugyanakkor nagyon nehéz lesz megvalósítani, mert mindenki ezért küzd Európában, minden­ki szeretne bejutni a csoportkör­be. Igazán jó játékosokat viszont csak a gazdag klubok tudnak igazolni, a többiek csak remény­kedhetnek, ezt azért világosan kell látnunk.

Zsoldos Barna – Nemzeti Sport