Ismerd meg Clubunk legfiatalabb világbajnokát.

Kerekes Balázs, a Fradi legfiatalabb világbajnoka! Balázst szeptemberben mutattuk be szurkolóinknak, amikor legnagyobb álmáról, a világbajnoki cím megszerzéséről mesélt nekünk. Balázs azóta valóra váltotta álmát, Fradi-címerrel a mellkasán, magyar zászlóval a kezében állhatott a dobogó és a világ legtetején. Az odáig vezető útról, a vébéről és a győztesek pillanatártól beszélgettünk vele.

A nagy kihívás

Ebben az évben az egyesült államokbeli Floridában rendezték az erőemelők világbajnokságát. Balázs 15 esztendősen az U16-os korcsoportban, középsúlyban indult. Ebbe a súlycsoportba is bele kellett híznia, éppen az alsó – 75 kilogrammos – határon volt a verseny alatt. Első látásra nem tűnik ki társai közül, de a több száz kilós súlyok mozgatásában, és legfőképpen életfelfogásában, gondolkodásában mindenképp megelőzi a korát.

– Az időeltolódás szerencsére nem okozott problémát – elevenítette fel emlékeit Kerekes Balázs a floridai vb-ről. – A versenyt megelőző napon a mérlegelés is kiválóan sikerült, nagyon jó súlyban voltam. Az előnevezéseket látva jött az első meglepetés. Az egyik arab srác nevezése a kezdősúlyomnál 35 kilóval volt nagyobb. Tudtam azonban, hogy a teljesítmény csak a versenynapon számít. Már ekkor sokat meditáltam, fel kellett készítenem a testem egy ekkora terhelésre. Elérkezett a nagy nap, a versenyt guggolással kezdtük, 122,5 kilogrammot teljesítettem térdbandázs nélkül, ami bár magyar csúcsot jelentett, az első helyezettel szemben így is 30 kilós hátrányba kerültem. Következett a fekvenyomás, és egy újabb országos csúcs (82,5 kg.), majd a kedvenc számom, a felhúzás. Elsőként 180-on kezdtem, majd kimentem 195 kilogrammra is, ami már világcsúcsnak számított. Megcsináltam, a lehető legjobb teljesítményt nyújtottam, amivel majdnem sikerült ledolgozni a hátrányomat is. A vébének azonban még nem volt vége.

A mentális erő

Az első verseny után két nap pihenő következett. A mindennapokban Balázs munkáját Lombosi Melinda segíti, aki korábban kizárólag fekvenyomókat edzett, ma már erőemelőkkel is foglalkozik. Mellette Varga Anikó, a Csillagfény központ vezetője segíti a fiatal sportolót, ahogyan Balázs fogalmaz: „kiváló szakember, gyúr, masszíroz, és helyre rakja a csigolyáimat”. Az edzésmódszereket azonban magának találja ki, egy-egy vébén rengeteget tapasztalatot gyűjtenek egymástól a sportolók. Két verseny között persze inkább a regenerálódásé és a mentális felkészülésé a főszerep, amelyben Balázs verhetetlennek bizonyul.
– A második verseny csak felhúzásból, azaz a fő számomból állt – folytatta Kerekes. – Amikor odaértünk a verseny helyszínére, problémáim voltak a bemelegítésnél. A 165 kilós súly meg sem mozdult a kezem alatt, márpedig a 180 kilós kezdősúlyon már nem lehetett változtatni. Leültem, végigmeditáltam a hátralévő húsz percet. Egy ilyen meditáció a verseny alatt minden fájdalmat el tud mulasztani. A testnek vannak tartalékai, amelyeket mozgósítani tud, csak meg kell „kérni”, fel kell készíteni rá, hogy ezekre szükségünk van. Kimentem, és megcsináltam a 180, majd utána a 190 kilogrammos felhúzást is, amely újabb világcsúcsnak számított. Két világcsúccsal egy második és első helyet szereztem, és világbajnok lettem Amerikában.

A tökéletes recept

Az erőemelés elsőre talán nem tűnik a leglátványosabb sportok egyikének. Elég azonban pár percig hallgatni Balázst ahhoz, hogy meggyőzzön minket, rengeteg kis apró elemnek kell passzolnia a végső sikerhez. Ezáltal nemcsak izgalmassá, tanulságossá is válik a sportág.
– Fizikai felkészültség, kipihentség, táplálkozás, mentális erő. Egy versenyen mindennek passzolnia kell, és ez szerencsére most így volt nálam. Sok munka van egy sikerben, de az erőemelés rengeteget ad vissza az embernek. Alázatot, fegyelmet és kitartást tanulsz, sokkal pontosabb leszel az életben. Nem beszélve a spirituális fejlődésről, hiszen a meditációknak, a versenyszellemnek köszönhetően is erősebbé válsz.

Magyar zászló, Fradi-címer

A legfelemelőbb érzés azonban még hátravolt. Egy év kitartó munkájának az eredményét, a sikerét lehet érezni a dobogó legfelső fokán.
– Nem vagyok érzelgős típus, de összeszorult a torkom, amikor ott álltam. Katartikus, euforikus élmény, olyan vidám pillanat, ami miatt megéri elkezdeni ezt a sportot. Amikor néhány nappal később édesanyám mondta, hogy világcsúcstartó és világbajnok lettem, akkor tudatosult bennem, mit értem el.

Végezetül pedig Balázs kérésére álljanak itt azok a mondatok, amelyek néhány éve egy 59 kilós vézna fiút elindítottak és végigsegítettek a világ teteje felé vezető úton. Ez motiválja őt minden nap, ez tudatosítja benne, hogy az ember mindenre képes.
– Nincsenek lehetetlen álmok, csak belső korlátok. Ha valami nem sikerült, azt csak is mi okozzuk magunknak. Idővel, gyakorlással és hittel bármi lehetséges.

forrás: fradi.hu

A csúcskísérlet: