Zsuzsi nyilatkozott a Vác legyőzése után.
– A Vác ellen nem ment annyira jól a játék, mint a korábbi edzőmérkőzéseken. Mi lehet ennek az oka?
– Rosszabbul használtuk ki a lehetőségeinket. Az eddigi mérkőzéseinken szinte mindig jól döntöttünk, remekül ment a labda, könnyedén nyertünk tíz gólokkal. Most már a negyedik héten vagyunk túl, tehát valamikor jönnie kellett egy töréspontnak, és ilyenkor – némi túlzással élve – az is nehéz, hogy ellőjünk a kapuig. Úgy gondolom, nem nagy probléma ez, de intő jel arra nézve, hogy még jobban rakjuk össze a védekezésünket. A támadást pedig még nem is gyakoroltunk eddig, tehát ehhez képest a lőtt góljaink száma nagyon jó.
– Tehát a védekezésen kell javítani?
– Igen. Ma nagyon rossz volt a védekezésünk. Az előző meccseken agresszívabbak voltunk, gyorsan indultunk, könnyű gólokat lőttünk. Most sokáig támadhatott az ellenfél. Hagytuk, hogy a réseken bemenjenek, nem szakítottuk meg a támadásaikat. Végül is a Vác játszotta a játékát, amit mi hagytunk és ezért lett szorosabb a meccs.
– Azért még van egy hónap kijavítani a hibákat.
– Persze, ez intő jel volt, de úgy gondolom, szeptemberre kijavítjuk a pontatlanságokat. Azért vannak ezek az edzőmeccsek, hogy később a bajnokságban a hullámvölgyeket kiküszöböljük. A Vác ellen pedig még játszunk egy visszavágót a Népligetben. Kíváncsi vagyok, akkor mire leszünk képesek.
– Hogy van a karod?
– Egyre jobban, bár még mindig nem megyek bele kemény szituációkba. Még egy kicsit féltem. Mindent tudok csinálni, védekezésben már száz százalékos vagyok. Támadásban általában csak a biztosat lövöm el, és még nem merek rátámaszkodni, elesni, de egy hónapon belül ez is teljesen megváltozik.
– Mi a véleményed a csapatról? Hol tartotok most?
– Nehéz erre felelni, mert Rea, Luca és Piri nem tudnak velünk edzeni, így Cifi egyedül van beállóban, illetve hármasban is sokat védekezik. A belső posztokon négyen jól tudjuk cserélgetni egymást Laura, Szani, Zizi és én, de ebbe még Nere is becsatlakozik szeptember közepén. Nagyon jól állunk, de ennél még jobbak leszünk, ha az előbb említett játékosok csatlakoznak hozzánk. Akkor tényleg tizenöt percenként úgy tudjuk majd váltani egymást, hogy ugyan olyan szinten tartsuk a játékunkat, miközben teljesen más taktikával állunk fel.
– Nem okoz nehézséget a felkészülésben, hogy még nem a végleges csapattal gyakoroltok?
A tavalyi év végéhez képest szenzációsan sokan vagyunk. (Nevet.) Ez nem nehézség, mert akik becsatlakoznak majd, ők már ismerik ezt a rendszert, így könnyű lesz nekik visszaállni.
