Az örökrangadót mindkét oldalon átélő Pölöskei Gábort kérdezték a mai bajnoki előtt.

Pölöskei Gábor

A Ferencváros és az MTK bajnoki meccse mindig, minden korszakban presztízscsata. Vasárnap sem lesz másképpen, noha az MTK talán a számára legrosszabb időszakban érkezik a Groupama Arénába. A Fradi sorozatban négy döntetlent játszott, közülük kettőt az Üllői úton, s bár a nemzetközi porondon eddig hibátlan, a közönség, a szakmai stáb, a vezetőség, s persze maguk a játékosok is azon lesznek, hogy a bajnokságban is kisimuljon a csapat teljesítménye. Az MTK-nak száz, sőt százhúsz százalékot kell majd teljesítenie ahhoz, hogy sikeres legyen, hiszen láthattuk, a négy döntetlennel végződő Fradi-meccs mindegyikét kellő koncentrációval, kis szerencsével megnyerhették volna a zöld-fehérek. Az MTK játéka inkább a passzra, a labdabirtoklásra, és a labdajáratásra épül, ezért számomra elképzelhetetlen, hogy a támadások vezetése, a fölény kiharcolása helyett a bekkelést választja Pinezits Máté vezetőedző. Biztos vagyok abban is, hogy a Ferencvárost irányító Borbély Balázs sem kontraakciókra építi csapata taktikáját, nem tévednék nagyot, ha már az ellenfél térfelén megszerezhető labdák megszerzése lenne a cél, úgy, ahogy azt csütörtökön sikeresen tette a csapat a portugál Torreense ellen négy-egyre megnyert Európa Liga mérkőzésen. Ez a szakmai rész, ám az örökrangadók kapcsán hiba lenne megfeledkezni a találkozót övező hangulatról. A Ferencváros és az MTK labdarúgójaként is átélhettem, milyen fantasztikus élmény a zsúfolt lelátó előtt futballozni, s a hangulat ezen a nagy meccsen természetesen hat a futballistákra. Most sem lesz másképpen, úgyhogy abban hiszek, hogy a két csapat a hagyományaihoz híven mindent megtesz a győzelemért, és jól játszva próbálja kiszolgálni a szurkolókat.

NSO