Nézők előtt edzettek a fiúk – a Fekete-tenger Kupáról korábbi játékosunk, Varga Dénes árult el részleteket.

Varga Dénes a VLV-nek:

– Mit jelent a szervezésben való segítség? Te hívtad a csapatokat?
– Igen. Sajnos nem túl szerencsés a dátum, de ezen nem tudtak változtatni. Így viszont az Olympiakosz és a CNA Barceloneta nem tudott csatlakozni. Ezután kerestem meg a Marseille-t, ők szívesen jöttek, illetve én hívtam a japán csapatot, és szerettem volna amerikait is, de ott sajnos ilyenkor “tombol” az egyetemi bajnokság. Legfeljebb Európában játszókból lehetett volna egy csapatot “összegereblyézni” de ennek sem volt igazán realitása, gondoljunk csak Chase Doddra, a BVSC játékosára, akit Dani nem tudott volna elengedni. A Fradit nem volt nehéz rávenni az útra és a Pro Reccóval ők is rendszeres kapcsolatban állnak.

– Ez a torna olyan kezdeményezés, amit folytatni akarnak? Tehát minden évben lenne?
– Én nagyon bízom benne. És amit még külön kiemelnék: példa nélküli, hogy egy ilyen torna majdnem olyan pénzdíjazású, mintha a Bajnokok Ligája lenne. Az első helyezett csapat 75 ezer dollárt kap, a második 50 ezer dollárt, a harmadik pedig 25 ezer dollárt. Az európai csapatok repülőjegyeit, szállását és ellátását fedezik a grúzok, úgyhogy itt a csapatoknak tulajdonképpen csak azzal kell foglalkozniuk, hogy felhasználják a lehetőséget erejük felmérésére, illetve (jó szereplés esetén) erősítsék klubjuk gazdasági helyzetét a díjazás jóvoltából.

– Nem tudom, kellemetlen helyzetbe hozlak-e, ha megkérdezem a véleményedet a mostani magyar vízilabdaéletről, a beleértve a válogatottat is, a válogatott szereplését, eredményeit. Hogy vélekedsz a sportágról, az itthoni viszonyokról?
– Azt régóta látjuk, hogy egy klub dominanciája a jellemző. Ugye, ha most visszamegyünk az időben, ugye, dominált a Szolnok, és kapták az ívet, hogy hány légiós van. Aztán ugyanezért kapta a Fradi is. Ők már kilenc éve dominálnak, a mezőny fölé emelkednek, amit persze sokan nem néznek jó szemmel. Ettől még lehetne valahogy kiegyensúlyozottabb a másodiktól a hatodik, nyolcadik helyig a bajnokság, de valahogy nem látom ott az átütő erőt. Van egy domináns Fradi, és aztán van a többi.

– A Fradival megmaradt a kapcsolatod?
– Valamilyen szinten. Amikor készülnöm kellett ezekre az amerikai túrákra, a Fradihoz jártam vissza edzeni, de aztán úgy éreztem, annyi idő eltelt már, hogy én nem játszom ott, hogy jobbnak láttam, ha nem oda megyek edzeni. Sokan vannak a Fradiban létszámilag, tehát ha mondjuk van egy kétkapus edzés, én amúgy sem tudok beállni, mert ott mindenki szerephez jut. Úgyhogy csak úszni meg lőni tudtam lemenni, de aztán úgy éreztem – persze erről beszéltünk Sünivel is -, talán mintha már terhes lenne jelenlétem, úgyhogy hagytam a fiúkat magukra, hagytam őket készülni, mert hát nekem már nincs ott dolgom lényegében, ezt beláttam.