Legyőztük az ukránokat a Nemzetek Ligájában – a meccs összefoglalóját is megnézheted.

Férfi labdarúgás, Nemzetek Ligája, B-liga, 2-es csoport, 4. forduló
Ukrajna 1-2 (0-0) Magyarország

Beszámoló: Fradi.hu, MLSZ, NSO
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

(rövid összefoglaló, bővebb összefoglaló)

Marco Rossi

Nagyon-nagyon fontos győzelem, nagyon fontos ez a három pont. Őszintén szólva, mindig is őszintén beszélek, nem érdemeltük ezt meg teljes mértékben. Elhoztuk, amit szerettünk volna, de nagyon-nagyon nyögvenyelősen indult, és azt hiszem, hogy ha Ukrajna győzött volna a meccs végén, az is elfogadható lett volna. Pontosan úgy, mint egy döntetlen otthon. Mert ugye a múltban is elismertem amikor balszerencsések voltunk, ma este pedig itt az idő, hogy elismerjem, hogy szerencsések voltunk. Nem hoztuk volna el a három pontot egy kis szerencse nélkül. Persze ezért mi is tettünk, de megszenvedtük, nyögvenyelős volt. Igyekeztem önbizalmat önteni a srácokba a szünetben, néhány taktikai útmutatást is megosztottunk annak alapján, amit az első félidőben láttunk, és egy 15-20 percig jól működött. Aztán amikor bekaptunk egy gólt a döntetlen után, az azért volt, mert eléggé mélyen védekeztünk, és hát kimerültünk. Megszenvedtük a centiméterek különbségeit, a kilók különbségeit, a fizikalitásban mutatkozó különbséget. Hát ezek a fizikai adottságaink vannak. Én nem hívhatok meg a keretbe óriásokat. Nyilván keresek jó játékosokat, megvannak a magunk adottságai, vannak javulási, fejlődési lehetőségeink, biztos, hogy fejlődni fogunk, de ilyen fizikális csapatok ellen azért szenvedünk. És tudjuk, hogy a mi csoportunkban mindhárom csapat, mindhárom ellenfelünk ilyen fizikális. Tehát meg kell kétszerezni az erőfeszítéseinket. Nem tudtunk a támadóharmadba labdát eljuttatni az első félidőben. Nagyon sok esetben az egy az egyeket megnyerték a támadóik, a mi védőink ellen. És ez eldönthette volna a mérkőzést. Szerencsések voltunk. Csinger úgy játszott zsinórban négy mérkőzést, hogy egyik mérkőzése szebb volt, mint a másik. Úgyhogy egyszer júniusban játszott Orbánnal, ha nem tévedek Finnország ellen, és azután úgy játszott, ahogy láttátok ti is. Le a kalappal előtte, le a kalappal mindenki más előtt is. Az első félidőben néztem Tóth Milánt, nagyon sokat szenvedett ő is, nem tudott nyerni a párharcokat a védőkkel szemben. Majdnem lehoztam, azon gondolkodtam, és mondtam a segédedzőmnek várjunk még öt percet, utána lehozom. Közben lőtte a gólt. Tehát ez is része a szerencsének. Mert én nem tudom megjósolni a jövőt, nem tudom megjósolni, hogy mire kerül sor. És onnantól kezdve addig Milán nem volt annyira hatékony, és utána pedig gólt rúgott. Ilyen a futball. Nem akarok mindent a saját teljesítményünkre leszűkíteni, muszáj objektívnek lenni, amikor egy mérkőzést értékelünk, hiszen ha nem, akkor nem az igazat mondanánk arról, ami a pályán történt. Négy mérkőzés után hét pont a mérleg. Jelen pillanatban jól állunk. Különösen azután, hogy Ukrajna ellen a nyitó mérkőzésen veszítettünk hazai pályán. Nehezen jósoltam volna meg ott és akkor ezt a hét pontot. Most ugye két tétmeccsünk lesz másfél hónap múlva. Biztos vagyok benne, hogy hangsúlyt kell fektetnünk a regenerációra, noha olyan játékosaink vannak, mint például Dominik, aki nyolc meccset fog játszani, mielőtt visszajön hozzánk, Willi is hasonló módon. Szeretnék köszönetet mondani. Hálás vagyok csapatkapitányunknak, Séfinek, Wilinek, mert tényleg minden mérkőzésen, meg Csingi is persze, most a vezéregyéniségeket soroltam fel, úgy játszottak, hogy nem kímélték magukat, nem gondoltak a klubmérkőzéseikre, hihetetlen elkötelezettséget láttunk a részükről. Nagyon-nagyon hálás vagyok nekik, és ezt szeretném kiemelni. Mert van, hogy könnyű kritizálni, de ezek a srácok meccsenként majdnem 90 percet játszottak le tíz napon belül. És ugye ez kockázatos is a kondíciójukra, a testükre, de nem törődtek vele. Tehát nagyon-nagyon köszönöm nekik.