A saját csapatuk mellett azonban rólunk se hízelgő a véleményük.
Két hete nyertünk 3–1-re a Celtic Parkban, de úgy tűnik, Glasgow zöld-fehér felében ezt még mindig nem sikerült teljesen megemészteni. Átnéztük a Celtic legnagyobb szurkolói fórumait és közösségi oldalait: a Fradi elleni vereség újra és újra előkerül, ráadásul már nem önmagában egy rossz estének, hanem a Celtic jelenlegi válsága egyik leglátványosabb bizonyítékának tekintik.
Ez talán mindennél jobban látszik abból, hogy a héten, amikor a Celtic 1967-es BEK-győzelmére emlékezett, az egyik jellemző szurkolói reakció ez volt: „A BEK-győzelemtől odáig jutottunk, hogy egy Ferencváros ver el minket”.
A hozzászólások jelentős része a klubvezetés európai ambícióinak hiányáról szólt – és ehhez a Fradi elleni 1–3 lett az egyik hivatkozási alap.
„Taktika, fizikum, minőség – egyik sincs”
Egy hatalmas dühkitöréshez hasonlítanak ezekben a hetekben a Celtic fórumai.
„Undorító teljesítmény” – szól az egyik hozzászólás. Egy másik szerint a Celtic játékában nem volt „taktika, fizikum és minőség” sem. Mások azt kifogásolták, hogy a csapatnak nincs felismerhető játéka, nincs megfelelő mozgás labda nélkül, és a játékosok láthatóan nem tudják, mit kellene csinálniuk.
Többen úgy látták, hogy a Celtic még elfogadhatóan kezdte a mérkőzést, de Yusuf vezető gólja után gyakorlatilag szétesett. Az egyik szurkoló tömören úgy foglalta össze: „Megkaptuk, amit megérdemeltünk.” Egy másik szerint amint hátrányba kerültek, egyszerűen eltűnt a csapatból minden tartás.
Martin O’Neillt sem kímélték. A Celtic legendás menedzserének távozását már a találkozó után követelni kezdték, sokan pedig nemcsak az eredményt, hanem a csapat felkészítését is rajta és stábján kérték számon.
McGregor kapta talán a legtöbbet
Ha valakit igazán szétszedtek a Celtic játékosai közül, az Callum McGregor volt.
A csapatkapitány 90 perce különösen sok hozzászólót bosszantott. Egy fórumozó a jövőbe látottt és Nostradamusként úgy vélte, hogy 2047-re az emberiség eltűnik, de McGregor még mindig ott lesz a Celtic középpályáján. Mások azt kifogásolták, hogy nem nyer párharcokat, lelassítja a játékot, és miközben állandóan irányítja társait, ő maga sem képes kontrollálni a középpályát.
Scales, Nygren, Høgh, Sørensen és Tounekti sem úszta meg. Az egyik hozzászóló szerint már nem is az egyéni hibák felsorolásának lenne értelme: a Celticnek egyszerűen „nincs formája, nincs stílusa, nincs terve”.
A talán legszemléletesebb fórumvélemény szerint a Celtic labdavesztés után úgy nézett ki, mint „egy csapat részeg ember, akik egy guruló sajtot kergetnek lefelé a dombról”.
És mit gondolnak a Fradiról?
Itt már érdekesebb a kép.
Nem tartanak most sem kiemelkedő csapatnak minket (ezt már megszoktuk a legyőzött ellenfeleinktől vagy akár itthon is…) éppen ettől élték meg különösen megalázónak a vereséget.
Egy hozzászóló „átlagos csapatnak” nevezett minket, amely mégis simán megleckéztette őket, más pedig arra panaszkodott, hogy a Celticet rendszeresen olyan európai ellenfelek verik meg, amelyeknek a bevétele töredéke a skót klubénak.
A szurkolók beszámolóiból ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a Fradi szervezettebb, fizikailag erősebb és sokkal céltudatosabb csapatnak tűnt. Nem kellett végig uralnunk a labdát: amikor a Celtic hibázott vagy kinyílt, támadtunk, és kihasználtuk a lehetőségeinket.
Egy skót fórumozó a 3–1-es végeredményt egyszerűen „teljesen megérdemeltnek” nevezte.
Arzani nevét megjegyezték
Fradi-játékosokat ritkán emeltek ki külön. A legtöbb szurkolói vélemény csapatként beszél rólunk.
Egy kivétel azonban egyértelműen van: Daniel Arzani.
Ez persze nem véletlen. Az ausztrál korábban a Celtic játékosa volt, így eleve volt egy története annak, hogy visszatér a Celtic Parkba. A meccs előtt már viccelődtek vele, hogy természetesen majd egy korábbi Celtic-játékos fog ellenük betalálni – aztán Arzani nem csak egyszerűen gólt szerzett, hanem egy hatalmas bombával állította be a 3–1-es végeredményt.
A meccs után az egyik Celtic-drukker azt írta: előre megjósolták, hogy a náluk korábban alig szereplő Arzani majd visszatér és lő ellenük egy világklasszis gólt – „és pontosan ez történt”. Mások Arzani meccs utáni nyilatkozatán szórakoztak: szerintük az ausztrál láthatóan igyekezett udvarias maradni, és nem kimondani, mennyire gyenge volt korábbi csapata.
Zachariassen is előkerült, főleg a második gól kapcsán. A Celtic egyik szurkolója hosszasan sorolta, hogyan veszítették el a párharcokat, majd hogyan nem tudták megakadályozni, hogy Zachariassen befejezze az akciót.
A vereséget tehát ők sem úgy dolgozzák fel, hogy „kikaptunk egy remek Ferencvárostól”. Sokkal fájdalmasabb számukra az a következtetés, hogy egy náluk jóval kevesebb pénzből működő klub szervezettebben, tudatosabban és hatékonyabban futballozott náluk a Celtic Parkban.
Ebben viszont teljesen egyetértünk.









