Robbie elmondta, úgy érezte, jobb, ha távozik.

– Az utóbbi hónapokban eltűnt a nyilvánosság elől. Tudatosan?
– Nem sokan tudják a telefonszámomat…

– Nem hiányzik a napi munka?
– Abszolút nem. Mielőtt eljöttem a Ferencvárostól, az elmúlt három évben szinte folyamatosan dolgoztam. Az edzői szakma olyan, hogy a nap huszonnégy órájában észnél kell lenni. Folyamatos stressz, megfeszített idegállapot. Most jólesik pihenni.

– Májusban váratlanul távozott a Ferencvárostól, az okokról azóta sem beszélt. Miért döntött úgy, hogy feláll a kispadról?
– Röviden? Túl sok minden történt a klubnál.

– És hosszabban?
– Nagyon jól éreztem magam a Ferencvárosnál, nagyszerű klub, Budapestet is a szívembe zártam. Ugyanakkor megváltoztak a klub lehetőségei, és úgy éreztem, jobb, ha távozom. Ilyen egyszerű. Ezt a fejezetet magamban lezártam.

– Az előző bajnokságban az aranyéremért zajló harcban egyetlen pont döntött az ETO javára. Van olyan mérkőzés vagy döntés, amely azóta is visszatér a gondolataiban, és amelyet ma már másképpen kezelne?
– Utólag mindig okos az ember. Játékoskoromban sem rágódtam soha azon, mi lett volna, ha… Egyetlen átigazolásomat sem bántam meg, az életben minden okkal történik. A Fradinál sem akartam félbehagyni, amit elkezdtem, de így alakult. Tényleg szerettem Magyarországot, az emberek kedvesek, a főváros gyönyörű. Ha visszatekerhetném az idő kerekét, újra igent mondanék a Fradi vezetőinek.

– A Ferencváros a közelmúltban 3–1-re nyert Glasgow-ban a Celtic ellen. Játékosként megfordult a skót klubban, edzőként pedig idén nyáron felvetődött a neve. Látta a mérkőzést?
– Nem.

– Nem is volt kíváncsi rá?
– Az eredményt még aznap este megnéztem a telefonomon, de a mérkőzést nem láttam. Ezekben a hónapokban még csak otthon sem vagyok Írországban, a családdal Spanyolországba költöztünk. Itt sokkal kellemesebb az időjárás, és most tényleg csak pihenni szeretnék, semmi mást.

A teljes interjú: NSO