Borsány-Gyenes Andrást választották a Magyar Sportújságírók Szövetségének új elnökévé. Az első alelnök Gergelics József, a második alelnök Csisztu Zsuzsa lett. Fradista szemmel az új vezetés első két neve mindenképpen ad némi okot a bizakodásra.
Borsány-Gyenes Andrást szinte egyhangúlag választotta meg a Magyar Sportújságírók Szövetségének rendkívüli tisztújító közgyűlése: 123 szavazásra jogosult tag közül mindössze ketten szavaztak ellene, egyvalaki tartózkodott.
Az új elnök nem kívülről érkezik a szakmába. Dolgozott a Nemzeti Sportnál, a Duna Televízió sportszerkesztőségében, később fontos szerepe volt a Sport TV elindításában, jelenleg pedig a Network4 Media Group elnök-vezérigazgatója.
És ami számunkra sem teljesen érdektelen: fradista családból jön.
Édesapja, a 2022-ben elhunyt Gyenes J. András évtizedeken át a magyar sportújságírás ismert alakja volt: dolgozott a Népsportnál és a Nemzeti Sportnál, volt főszerkesztő-helyettes és főmunkatárs, 1993 és 1999 között pedig a Képes Nemzeti Sport főszerkesztője. Baloldali emberként sem rejtette véka alá, hogy fradista – ez pedig különösen a korábbi rendszerben nem számított a legjobb karrierépítő húzásnak.
Az első alelnök Gergelics József lett. Ő ugyan nem csapatunk szimpatizánsa, de sokkal fontosabb, hogy a Fradiról szóló tudósításaiban tárgyilagos, és a sajtótájékoztatókon is rendszeresen azok közé tartozik, akik nem a már százszor hallott közhelyeket kérdezik meg százegyedszer, hanem releváns, szakmai kérdésekkel próbálnak valódi információt szerezni. Sportújságíró esetében furcsa módon ezt ma már külön erényként kell megemlíteni.
A második alelnök Csisztu Zsuzsa lett…
Az elnökség névsorát látva már valamivel kevésbé vagyunk derűlátóak (Borókai Gábor, Kun Zoltán, Mezei Dániel, Tóth Anita).
Borsány-Gyenes első megszólalásaiban mindenesetre azt ígérte, hogy az MSÚSZ ismét elsősorban szakmai szervezet lesz, amelyet a lehető legtávolabb tartanak a pártpolitikától.
Az elmúlt évtizedekben a magyar sportújságírás színvonala meglehetősen következetes mélyrepülést produkált. (Szigorúan monoton csökkenő, mondaná volt osztályfőnököm Menyhért atya.) A Szöllősi – Somogyi – Ch. Gáll – Lantos – Hegyi fémjelezte vonalról van szó, megspékelve olyan futóbolondokkal, mint Egri Viktor. Náluk a szakmai elemzés helyett a prekoncepció, a politikai szempont vagy egyszerűen a Fradival szembeni ellenszenv dominál.
Nem azt várjuk az új vezetéstől, hogy szeresse a Ferencvárost. Azt várjuk, hogy a magyar sportújságírás végre végezze el a saját munkáját.
Ha a Fradi gyalázatosan kikap, írják meg, hogy rosszul játszott. Ha a klub hibázik, írják meg azt is, de legalább a tényeknek megfeleően írjanak olyan ügyekről, mint a Fradiváros… És ha egy magyar csapat évről évre Európában szerepel, 100 milliárdos költségvetésű klubokkal versenyez, akkor annak teljesítményét is a megfelelő összefüggésben mutassák be. Legyen szó például arról, milyen jóval erősebb anyagi, infrastrukturális és bajnoki háttérrel dolgoznak az ellenfeleink, és ehhez képest mit ér el a Ferencváros vagy éppen ne lehessen arról írogatni, hogy a Fradi tönkreteszi a magyar vízilabdát, mert túl jó…
Ne propaganda legyen – se mellettünk, se ellenünk.
Ha Borsány-Gyenes András vezetésével ennyit sikerül elérni, már jelentős előrelépés lesz.
