Grétit kérdezték a sérülés utáni visszatéréséről.

Érzelemdús időszak van mögötted. A sérülés fájdalma és a visszatérés boldogsága között miket éltél meg?
Sok minden érzelmet megéltem itt ebben a rehabilitációs időszakban. Örültem annak, hogy mindvégig a lányokkal tudtam készülni. Amíg ők kapura lőttek, addig én a pálya szélén futottam, de legalább úgy éreztem, hogy a csapat része vagyok, és így sokkal gyorsabban és könnyebben is telt ez a visszatérés. Most pedig már nagyon örülök, hogy én is kapura lőhetek, próbálkozhatok, és bízom benne, hogy lépésről lépésre majd egyre jobban alakul a vállam.

Mennyire hatott mélyen az MTK elleni visszatérésed, a pályára lépés, és úgy, hogy ismét talán elmondhatjuk, hogy teljes értékű tagja vagy a csapatnak?
Nagyon érzelemdús volt nekem az a mérkőzés, mert amikor beálltam az első félidőben, akkor óriási tapssal fogadtak a szurkolók. Őszintén, erre nem számítottam, de nagyon jól esett, és ahogy utána a sajtótájékoztatón is mondtam, borzasztóan jó érzés, hogy ilyen közönség előtt játszhatok, és hogy ennyire szeretnek engem. Úgyhogy ez ad nekem most motivációt a következő időszakra.

Mennyire terhelhető most a vállad? Mennyire kell odafigyelni, hogy azért a lendület, a hév, a lelkesedés ne vigyen el?
Ebben Jesper például nagyon sokat segít nekem, mert minden edzésen felhívja a figyelmemet arra, hogy fő a fokozatosság, és nem szabad egyből belevágnunk a közepébe. Az elkövetkezendő meccseken is talán ez lesz a legfontosabb, hogy még ne várjak el olyan sokat magamtól. Még az elején lehet, hogy csak kiegészítő szerepeket kapok, de bármennyit is játszom, vagy bárhogy vagyok ott, mindig megpróbálok majd száz százalékot nyújtani.

A te szemszögedből milyen ez a mai Ferencváros? Mennyiben változott a keret és milyen célok lehetnek a bajnokságban, kupában, illetve a nemzetközi porondon?
Az mindig nagyon jó a mi csapatunkban, hogy évről évre sosincs kardinális változás, és most is csak négy játékost kellett beépíteni a csapatba. Jó, hogy Jesperékkel már előtte egy évet együtt dolgoztunk, és nagyjából ismertük a szisztémát, és hogy mire kell nagyjából készülni. Nyilvánvalóan minden szezon teljesen más, és időt kell hagyni az új játékosoknak. De ahogy a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is most elkezdtük, az egy nagyon jó kiindulópont volt, és én bízom benne, hogy ezt a jó sorozatot tudjuk majd folytatni, és utána nyilvánvalóan lehet majd beszélni a további célokról is.

A szereped, játék, feladatformáid, pozíciód változott-e most az utóbbi időben, nem csak a sérülés miatt, hanem egyáltalán, esetleg újabb felfogással, vagy pontosan ugyanazt fogod játszani, mint eddig?
Nagyjából a szerepünk meg a feladataink azok változatlanok maradtak. Köszönhetően annak, hogy a szisztémát nem nagyon kellett megváltoztatni. Ilyenkor mindig a páros kapcsolatokba kell sok időt fektetni, hogy össze tudjunk szokni, és megérezzük azt, hogy a másik mit vár el tőlünk. Szélső pozícióban talán egy picit egyszerűbb, mert nem vagyunk olyan nagyon része a felállt fal elleni játéknak. A mi feladatunk, hogy fussunk a lehető legtöbbet, fárasszuk az ellenfelet, és hogy legyünk pontosak.

Figyelhetted a válogatottat a hétvégi Euro Kupán, játszottunk a norvégokkal és a románokkal. Nyilván nem lehetett jó érzés, hogy nem voltál ott. A válogatottal kapcsolatban mennyire vagy reményteljes a visszatérést, további sikeres mérkőzéseket, tornát illetően?
Nagyon rossz volt látni most ezt a hétvégét, mert pontosan tudom, hogy évről évre milyen munka és igazából milyen dolgok zajlanak a háttérben. És tudom azt, hogy a lányok nagyon elszántak és nagyon szeretnének jól teljesíteni. És látni azt, hogy két vereséggel zárták ezt a tornát, én azt gondolom, hogy ez talán nem reális, de mégis talán jókor jött az Európa-bajnokság előtt, hogy tudjunk egy picit újulni és változtatni a dolgokon. Ha úgy adódik, hogy én is visszatérhetek, akkor annak nagyon fogok örülni, persze ezért fogok dolgozni minden egyes nap, de megnézzük, hogy a vállam hogy bírja majd a terhelést.

M4 Sport