A Celtic elleni Európa Liga meccsünket elemezték többen is – még a Magyar Kupa fordulóról is szó esett.
Hegedűs Henrik elárulta, hiába közhely, a klubon és a csapaton belül tényleg csak a következő meccsre koncentrálnak, maximum két találkozóval tekintenek előre. „Ha valakiben felmerülne, hogy egy nagy győzelem után nagy ünneplés jön, nem. Az van, hogy amikor a csapat utazik vissza egy idegenbeli mérkőzésről, a szakmai stáb, Borbély Balázs már ott szereti olvasgatni, mit kell tudni a következő ellenfélről” – engedett bepillantást a csapat életébe és működésébe a szakember. „Persze, mi is megnéztük, hány pont kell a továbbjutáshoz, de nem kezdtük el számolgatni, kit kell megverni, vagy jó lenne egy döntetlen Milánóban. Majd, ha odaérünk, minden meccsre mondunk valamit, reálisan azt lehet kimondani, hogy a továbbjutás a cél. A 15 ponthoz 5 mérkőzést kell nyerni, azért az nagyon nagy bravúr” – mondta az EL-alapszakaszról. Hozzátette, szerinte a számolgatás a szurkolók és a média dolga: „Aki azt kezdi számolgatni, hogyan lesz majd 15 pontja, annak a végén 6 lesz”.
Hegedűs válaszában a fiatalok szerepeltetésére és a játékosnevelés jelentőségére is kitért: „Ez a lényege a klubok működésének” – szögezte le. „Van fiatalszabály vagy nincs szabály, lényegtelen. Persze óriási dolog elmenni Glasgow-ba és legyőzni a Celticet, de egy klubnak és a focinak az a lényege, hogy játékost neveljen. Saját magadnak és a válogatottnak. Ez a legnagyobb dolog, ha meg tudod csinálni. Az még jobb, ha ezekkel a játékosokkal tudsz nemzetközi meccseket nyerni. Ha megnézzük a Celtic elleni csapatot, Lisztes becserélésével együtt már négy saját nevelésű fiatal volt benne ebben a meccsben, szerintem erre mondja az ember, hogy ezért csinálod, és nagy dolog így versenyezni nemzetközi szinten.” A Celtic otthonában a kezdőben Varga Ádám, Nagy Olivér és Bagi Ádám kapott lehetőséget a saját nevelésű játékosok közül, Lisztes Krisztián a második félidőben lépett pályára.
Az Európa magazin teljes adása: M4 Sport
A Ferencváros beszorulásának legfőbb oka a letámadásban mutatott hiányosságokban keresendő. Borbély Balázsra jellemző, hogy a letámadás során plusz egy játékost hátul tart, emiatt viszont elől eggyel kevesebb játékosa marad. Általában nagyon jól szokott működni ez a fajta megközelítése, legutóbb a Twente elleni hazai mérkőzéssel kapcsolatosan emeltük ezt ki egészen Philippe Rommens kiállításáig. Azonban a Celtic a labdás fázisokban olyan magas szintet ütött meg, hogy szinte folyamatosan meg tudták találni azt az egy szabad embert, amelyet a Fradi üresen hagyott. A vezetést jelentő találatot követően sem oldódott meg a Ferencváros letámadását övező problémahalmaz. Volt, amikor a Fradi megpróbált elől egy az egyben nyomást gyakorolni a Celtic építkezésben résztvevő játékosaira, de ilyenkor akadt rendszerint egy visszalépő játékos, akivel sem Toon Raemaekers sem Mariano Gomez nem lépett fel, így szabadon tudta átvenni a labdát és átjátszani ezzel a rekordbajnok presszingjét.
A Ferencváros nagyban alapozott a szélsőjátékára mind a jobb, mind a bal oldalon. Yusuf szélsőként történő szerepeltetése hatalmas „mismatch” a legtöbb szélsővédővel szemben. A nigériai magasabb és erősebb legtöbb őrzőjénél, így kifejezetten előnyös rá feljátszani a labdákat, akár magasan, akár laposan. Nagyszerűen tartotta meg Tierneyvel szemben is a játékszert és osztotta le a jobbnál jobb labdákat akár Arzani, akár Kristoffer Zachariassen irányába. A Ferencváros részéről ő alakította ki a második legtöbb várható veszélyt. A Ferencváros a mérkőzés nagy részében átmenetekből tudott veszélyt teremteni. Erre a korábbiaknál nagyobb mértékben volt lehetősége a vezető találat megszerzését követően. A Celtic letámadásának intenzitása is visszább eset a Ferencváros pedig elkezdte többet birtokolni a labdát, azzal némileg kontrollálni a mérkőzést. Az első félidő végi gyors pengeváltást követően a második félidő legelején Arzani a kegyelemdöfést vitte be, onnantól kezdve pedig a Celtic megtört.
A teljes elemzés: M4 Sport
