Labdarúgóink sportigazgatója elmondta, hogy ezt a célt úgy sikerült teljesíteni, hogy közben olyan minőség maradt a keretben, amely szükséges a sportszakmai célok eléréséhez.

– Jó három hónap telt el Borbély Balázs kinevezése óta, és akkor úgy fogalmazott, pontosan tudják, mit várhatnak tőle. Volt, amiben azóta mégis meglepte?
– Amikor ezt mondtam, elsősorban a szakmai elképzeléseire gondoltam. Ismertem, milyen stílusban játszanak a csapatai, a felfogását, a filozófiáját. Már annak idején láttam, hogyan futballozott az U17-es együttesünk az irányításával, az elmúlt két évben pedig figyeltem, milyen játékot alakított ki Győrben. Amit kívülről kevésbé lehetett látni, az a mindennapi munka felépítése. A precizitása, részletessége mindenképpen pozitív meglepetés volt számomra – az edzőtábor megtervezésére, a tréningek előre kidolgozott felépítésére vagy éppen azokra az aktivitásokra gondolok, amelyekkel minél gyorsabban próbálja kialakítani a csapatszellemet.

– Utóbbiról a játékosok is meséltek… Meccs­napon asztalitenisz, társasjáték, kisebb versenyek – minden, ami felébreszti a versenyszellemet, és fejben is frissen tartja őket. Ezek az apróságnak tűnő részletek tényleg ennyit számítanak?
– Nagyon sokat! És az is tetszik, ahogyan bevonja a stáb tagjait a munkába. Egy-egy ellenfél elemzésekor például minden részletnek megvan a felelőse, kiosztja a részfeladatokat, mindenki érzi a saját felelősségét és fontosságát. Komplex edzői munkát végez, és amit eddig tapasztaltunk, az megerősít bennünket abban, hogy jó döntést hoztunk. Szakmailag is jó úton járunk, ennyi idő elteltével már felismerhető a csapat játéka, látható az a stílus, amelyet meg akarunk valósítani. Természetesen még sok mindent lehet és kell csiszolni, de azt érzem, a labdarúgók értik és élvezik, amit Borbély Balázs és a stáb kér tőlük.

– A nyáron jelentősen átalakult az öltöző: Ibrahim Cissé, Mohammed Abu Fani, Gavriel Kanikovszki, Júlio Romao, Cebrail Makreckis és Gruber Zsombor is távozott, miközben Matús Bero, Veljko Birmancsevics, Nagy Ádám és Nathan Zohoré érkezett. Szakmai vagy gazdasági döntések formálták a keretet?
– Mindkettő. Az idény elején a klub konkrét gazdasági keretet határozott meg, amelyen belül kellett maradnunk, illetve amelyhez igazítanunk kellett a költségvetést. Már az első egyeztetéseink során elmondtam Borbély Balázsnak, mik a tervek, hogyan képzelem el a keretet, kik lehetnek a távozók, és kikkel nem fogunk vagy nem tudunk szerződést hosszabbítani. A magyar labdarúgásban kialakult gazdasági helyzethez, valamint a klub által meghatározott elvárásokhoz alkalmazkodva tudatos átalakításba kezdtünk. Úgy kellett megfelelnünk a gazdasági céloknak, hogy közben olyan játékosállományt tartsunk meg, amely NBI-es és nemzetközi szinten is sikeres lehet. Úgy érzem, sikerült.

– Tudatosan akartak karcsúbb, könnyebben irányítható keretet kialakítani?
– Azt azért fontos kiemelni, hogy kölcsönből is tértek vissza játékosaink, és vannak olyanok is, akik az előző szakmai stábtól kevesebb bizalmat kaptak. Az elmúlt években sok mérkőzést játszottunk, óriási terhelést kapott a csapat, ezért korábban mindig arra törekedtünk, hogy minden eshetőségre és problémára legyen megoldásunk. Ezért volt nagyobb a keretünk. Az élet többször bizonyította, hogy szükség is volt rá, ugyanakkor láttunk lehetőséget az optimalizálásra. Az arányokon lehetett valamennyit változtatni.

– Vagyis kisebb keret, de továbbra is valódi versenyhelyzettel?
– Ez volt a lényeg. Huszonöt játékost neveztünk a nemzetközi kupába, tehát továbbra sem beszélhetünk kis, legfeljebb a korábbinál kisebb keretről. Olyan állományt akartunk kialakítani, amelyben minden poszton megvan a versenyhelyzet, és a vezetőedzőnek valódi választási, illetve variációs lehetősége van.

– A keret kialakításakor gazdaságilag mennyire kellett meghúzni a nadrágszíjat?
– Konkrét összeget nem mondanék. Maradjunk annyiban, jelentős mértékben kellett csökkenteni a költségeket, és ez sikerült is.

– Corbu Máriusz iránt a Sturm Graz, Lenny Joseph felől a Rangers érdeklődött, és Bamidele Yusufért is bejelentkeztek klubok. Utasítottak el konkrét ajánlatot értük vagy más alapemberért?
– Igen, volt ilyen. Ez is igazolja, a nyári tervszerű átalakítás alkalmával nem az volt hangsúlyos, hogy mindenáron eladjunk bárkit. A gazdasági célok mellett ugyanolyan fontos volt, hogy szakmailag olyan minőség maradjon a keretben, amely szükséges a céljaink eléréséhez. Több olyan játékosért, aki a nyár óta alapembernek számít, konkrét és sokszor kedvező ajánlat érkezett. Ezeket nem fogadtuk el. A szakmai céljainkat is szem előtt kellett tartanunk.

– A saját nevelésű futballisták közül Bagi Ádám már NBI-es gólt szerzett, Nagy Olivér pedig váratlanul az európai kupában találta magát a kezdőcsapatban. Milyen jövő állhat előttük?
– Nagyon örülünk, hogy már most szerepet kaptak. Ugyanakkor ez hosszú folyamat. Egy-két jól sikerült mérkőzés után nem szabad azt gondolni, hogy máris kész játékosokról beszélünk. Az elmúlt években is fontos célunk volt, hogy a saját nevelésű fiataljaink eljussanak az első csapatig. Meg kell adnunk nekik a lehetőséget, utána pedig rajtuk múlik, hogyan élnek vele. Szeretnénk a klub számára értékeket teremteni, és külföldre értékesíteni a jövőben, mint Lisztes Krisztián, Tóth Alex és Gruber Zsombor esetében.

– Beszéljünk kicsit a csapat játékáról, így arról is, hogy a vasárnapi derbin kétgólos előnyből engedték vissza az Újpestet. Koncentrációs hibák miatt csúszott ki a győzelem a csapat kezéből?
– Nem szabad elfelejteni, hogy nyolc mérkőzéssel többet játszottunk az idényben, mint az Újpest, ráadásul ez volt a negyedik meccsünk tíz napon belül. Emberileg teljesen normális, hogy ilyen terhelés mellett nem lehet kilencven percen keresztül uralni a derbit. Ha mégis keresni akarjuk a döntetlen okát, volt nagyjából negyedóra az első kapott gólunk után, amikor passzívabbá váltunk, több teret adtunk a vendégeknek. Két olyan helyzetből kaptunk gólt, amelyben a lepattanók után talán szerencsésebbek is voltak, de kétségtelenül jobban reagáltak.

– Az elmúlt idényben a Győr nemcsak megszorongatta a Ferencvárost, meg is előzte a bajnoki címért folytatott harcban. Ebben az évadban is hasonlóan szoros versenyre számít?
– Már most látszik, milyen kiegyenlített a mezőny, milyen kicsi a különbség az első és az utolsó között. Több klubnál jelentősen megváltozott a játékoskeret, ezért még idő kell ahhoz, hogy pontosan lássuk az erőviszonyokat. A Győrnek és az Újpestnek is jó csapata van. Nekünk közben azzal is számolnunk kell, hogy ismét egyedüli magyar csapatként szerepelünk a nemzetközi porondon. Ennek ismerjük a szép oldalát, de a nehézségeit is. Sokkal nagyobb terhelést kapunk, ez nagyobb sérülésveszéllyel is jár. Remélem, mindenki egészséges marad, és ott leszünk a bajnoki címért zajló harcban, mert egyértelműen ez a célunk.

– Közben van egy kellemetlen téma is… A Fradiváros ügye jóval túlmutat a futballpályán, a nyilvánosságban az is megjelent, hogy a támogatás egy részét játékosok szerződtetésére fordíthatták. Sportigazgatóként mennyire érinti személyesen és szakmailag ez az ügy?
– Bár közvetlenül nem érint az ügy, természetesen foglalkoztat, mint mindenkit, akinek szívügye a Ferencváros. Sportigazgatóként a szakmai sikerekért felelek, ezeket évről évre előre meghatározott gazdasági és pénzügyi keretek között kell elérnem. A bevételi oldalon kizárólag a szakmai munka által generált bevételekre látok rá. A játékoseladások egyértelműen pozitív mérleget mutatnak, a szakmai munka pedig jelentős nemzetközi versenydíjprofitot is generált az elmúlt években. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy csak a nemzetközi szereplésünk csaknem százmillió eurót eredményezett a klubnak. Biztos vagyok benne, az egyesület gazdasági szakemberei mindent megtesznek azért, hogy tisztázzák a felvetődő kérdéseket.

A teljes interjú: NSO