Növekvő optimizmus, de azért vannak kétségek – török szurkolói szemle.

Az első meccs után még Fatih Tekkétől Onuachuig szinte mindenki a vádlottak padján ült Trabzonban. A hétvégi bajnoki győzelem és főleg Mohamed Salah két gólja azonban érezhetően megváltoztatta a hangulatot. A török szurkolók többsége most már elhiszi, hogy Budapesten megfordítható a párharc – bár abban továbbra sincs konszenzus, hogy ezt pontosan kinek és főleg milyen középpályával kellene megtennie.

Ha közvetlenül a meccs után kellett volna közvélemény-kutatást rendezni a Fekete-tenger partján, a „ki a hibás?” kérdés valószínűleg nagyobb érdeklődést váltott volna ki, mint a „továbbjutunk-e?” A kezdőcsapatot, a középpályát, Umut Nayır szerepeltetését, Onuachut és természetesen Fatih Tekkét is alaposan kritizálták, hogy arról írtunk. Ugyanakkor már akkor létezett egy optimistább tábor, amely a második félidőből indult ki: szerintük a Trabzon ott már megmutatta, hogy Budapesten is lehet keresnivalója.

Aztán jött Salah és felkapcsolta a villanyt

Vasárnap a Trabzonspor 2–1-re legyőzte a Basaksehirt, és Mohamed Salah mindkét gólt megszerezte. Ráadásul további két találatát érvénytelenítették. Ez volt a Trabzon első bajnoki győzelme az idényben.

És ahogy a szurkolóknál általában, úgy a törököknél is előtört az esküvő vagy temetés érzés, amíg csütörtök este temetés volt, addig a bajnoki után már túlteng az optimizmus.

Persze nem arról van szó, hogy Trabzonban hirtelen mindenki biztos továbbjutást vár. De arról igen, hogy visszatért a hit abban, hogy Salah egy ilyen párharcot egyéni villanásokkal is meg tud fordítani.

A Salah-kultusz a Basaksehir-meccs után egy másik sebességi fokozatba kapcsolt. Van, aki már azt írja, hogy „Salah csütörtökön kiejti a Ferencvárost”, más hatgólos Trabzon-győzelmet vizionál, és előkerült egy fantasztikus 61–0-ás tipp is.

De a visszafogottabbak is ünneplik Salah teljesítményét, miközben többen azt írják, hogy a csapat kezd összeállni. A hétvégi győzelem tehát elsősorban pszichológiailag változtatta meg a párharcról alkotott képet.

De a hiányosságokat se felejtették el Trabzonban

A Trabzon-szurkolók saját csapatuk legnagyobb erősségének jelenleg egyértelműen Salah-t és általában a támadópotenciált tartják. Úgy látják a szurkolók, hogy ellenünk is kialakítottak helyzeteket, a Basaksehir ellen pedig már sokkal veszélyesebben játszottak. Sokak szerint, ha sikerül Budapesten ugyanígy ráerőltetniük a játékukat a Fradira, a gól előbb-utóbb megérkezik, persze ehhez nekünk is lesz egy-két szavunk.

Azért továbbra is vannak, akik látják a gyengeségeiket.

Az első a középpálya. Már az első mérkőzés után szinte refrénként tért vissza, hogy nincs elég dinamika, kevés a gyors labdajáratás és túl könnyen válik ketté a csapat. A szurkolók szerint égetően hiányzik egy megfelelő box-to-box középpályás vagy akár kettő.

A második a helyzetkihasználás. Az első meccsről többen nagyjából úgy emlékeznek: „mi kihagytuk, ők berúgták”. Ehhez kapcsolódik Onuachu formája, akit most is sok kritika ér. A Basaksehir ellen Salah remeklése mellett is visszatérő megjegyzés volt, hogy a center ennél sokkal többet hozhatna ki a helyzetekből.

A harmadik pedig a védekezés. Nwaiwu eltiltása kifejezetten aggasztja a szurkolókat, és akad olyan friss komment, amely Savic sebessége mellett is attól tart, hogy a kontráknál bajba kerülhetnek. Az egyik taktikai okoskodás lényege pontosan az: az elején nem szabad gólt kapni, mert onnantól már három Trabzon-gól kellene a biztos továbbjutáshoz. A próféta (nem Mohamed) szóljon belőlük.

A Fradi legnagyobb erőssége, hogy keveset hibázik

A mi megítélésünk érdekesebb. Kevés török szurkoló állítja, hogy a Fradi játékosállománya egyértelműen jobb lenne a Trabzonénál. Sőt, a magabiztosabb vélemények között akad olyan is, amely szerint a Ferencváros egyszerűen „nem Trabzonspor-szint”.

Ezzel együtt a csütörtöki 90 perc után már jóval nagyobb tisztelet övezi azt, ahogyan a Fradi játszik.

A török kommentekben újra és újra visszatér a szervezettség, a fegyelem, a fizikális játék és az, hogy a Ferencváros lényegesen jobban használta ki a lehetőségét. A Trabzon támadott és kihagyta a helyzeteit, a Fradi pedig talált egy helyzetet és gólt lőtt – kissé leegyszerűsítve így él a meccs a török szurkolói emlékezetben elfelejtve, hogy azért a végén közel voltunk a 2-0-hoz.

És mi a gyengeségünk szerintük?

A második félidő.

Pontosabban az, amit abból kiolvasnak. A Trabzon az első meccs második részében jóval nagyobb nyomás alá tudta helyezni a Ferencvárost, ezért sok szurkoló úgy gondolja, hogy ha Budapesten eleve azzal a csapattal és intenzitással kezdenek, amellyel Trabzonban csak a szünet után játszottak, akkor feltörhető a Fradi védekezése.

Innen már csak egy apró lépés eljutni oda, hogy Budapesten természetesen minden másképp lesz. Az a kérdés kevés helyen merült fel, hogy ebben a szerintük ragyogó második félidőben se rúgtak gólt, szóval a bazárban mi szívesen megalkudunk csütörtökre két ilyen félidővel is, az állandó magas vérnyomáshoz meg a Twente és a Górnik ellen hozzászoktunk.

Többségben az optimisták

A kommentek természetesen nem közvélemény-kutatás, ráadásul a vereség után inkább a mérgesek, a győzelem után inkább a lelkesek írnak. Ezért a százalékokat hangulatmérésként, nem reprezentatív felmérésként érdemes kezelni.
A friss, egyértelműen kimenetelt megfogalmazó hozzászólásokat csoportosítva nagyjából ezt kapjuk:

55% – egyértelmű Trabzonspor-továbbjutást vár.

Ide tartoznak a teljesen magabiztos „kint megverjük őket” típusú vélemények és azok is, akik szerint Salah formája megfordítja a párharcot.

25% – nagyjából 50–50-nek érzi, illetve egygólos Trabzon-győzelmet és hosszabbítást is reálisnak tart.

Ők általában bíznak a fordítás lehetőségében, de a középpályát, Nwaiwu hiányát és a helyzetkihasználást túl nagy kérdőjelnek érzik ahhoz, hogy biztos továbbjutást mondjanak.

20% – inkább a Ferencváros továbbjutását várja.

Ennek a tábornak az érvei szinte mindig ugyanazok: gyenge középpálya, rossz helyzetkihasználás, bizonytalan védelem és az, hogy Budapesten már nem fér bele még egy kapott gól.

A hétvégi bajnoki előtt jóval közelebb volt egymáshoz az optimista és a pesszimista tábor hangulata. A Basaksehir legyőzése tehát nem egyszerűen három pontot adott a Trabzonnak, hanem Salah két gólja nagyjából visszaadta azt az érzést a szurkolóiknak, hogy igenis van emberük, aki el tudja dönteni ezt a párharcot. Nekünk viszont csapatunk van és a futball még mindig csapatjáték, ez a mi reményünk és ettől „sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.”