Bemutatjuk mai ellenfelünket, a Twentét.

Mai ellenfelünk otthona, a német határtól 5 km-re található 160 ezres Enschede, a kora középkorban néhány kunyhóból álló településként kezdte történetét. Neve az ószászul határt jelentő scethiából alakult ki a hagyomány szerint. Enschede az 1300-as évek elején kapott városi rangot, és hamar egy földvár is épült, amikor Utrecht püspöke erre engedélyt adott. A fejlődés lassú volt, 150 évvel később az akkori püspök egy kerítés felhúzására kötelezte a város lakóit. A 16. században kézről-kézre adták a várost: 1597-ben Móric orániai herceg harc nélkül foglalta el, majd a németalföldi szabadságharc során leromboltatta a várat. A város a következő évszázadokban annyiszor leégett, hogy az enschedeieket gyújtogatóknak gúnyolják.

Enschede egy korai térképen

A 19. századig nem alakult ki komolyabb jelentősége a városkának, akkor viszont a textilipar állami segítséggel történő fejlődésnek és egy 1862-es tűzvésznek “köszönhetően” lassan elindult előre. Enschede lakossága megötszöröződött 1900-ra, 18.000-re. 1907-ben az addig gyárakból és nyomortelepekből álló várost az aktív várostervezés első hollandiai példájaként hivatalos tervek szerint építették újjá.

„Újratervezés”

A második világháború során a német csapatok bevonulása után a helyi zsidóság nem fogadta meg az amszterdami zsidótanács javaslatát, és a bujkálást választotta a keleti “munkatáborok” helyett. Többszáz gyereket és felnőttet mentett meg Leendert Overduin tiszteletes is, növérei segítségével menedékházakba mozgatva őket. Ezzel a hollandiai átlag duplája, az 1300 fős zsidóság 40%-a élte túl a Holocaustot. A szövetségesek többször lebombázták a várost, egyszer tévedésből, mert német városnak hitték.

Az 1960-as években a textilipar teljesen szétesett: 30 ezer munkahely szűnt meg, a gyárakat vagy lebontották, vagy lakásokká, esetleg múzeummá alakították. 2000-ben egy tűzijátékraktár leégésekor 23-an hunytak el, és majd’ ezren sérültek meg. Ma az egyetemek és kórházak mellett a Grolsch sörgyára és az Apollo Vredestein a város legnagyobb munkaadója. A városban jelentős szír keresztény közösség él, 12.000 fővel.

Enschedei tűz

Nem szoktunk ilyet írni, de ha várost néznétek, azt alapvetően ne itt tegyétek. Nem csak a helyi önkormányzat szigorúsága miatt, hanem azért is, mert viszonylag kevés a látnivaló – pár hangulatos utca, egy ipari és egy szépművészeti múzeum, egy zsinagóga és a parkok emelhetőek ki.

Enschede

A Twente 1965-ben alakult meg két csapat, az SC Enschede és Enschedese Boys egyesülésekor – Twente a régió neve. Az SC 1926-ban bajnok lett – a harmincas években az akkor még pályakezdő későbbi edzőóriás, Guttmann Béla is edzette őket. Az egyesülés okai pénzügyiek voltak, a fekete-fehér SC és a zöld-fehér Boys kombinációja piros címerhez vezetett (benne egy paripával), de a harmadik mez ma is fekete-fehér-zöld. A tárgyalásokat a mindkét klubot finanszírozó helyi önkormányzat nyomására kezdték el, a tagság a Boysnál 227-146, míg az SC-nél 97-68-ban szavazta meg az egyesülést. Párhuzamosan mindkét csapat amatőrként folytatta, most a kilencedik osztályban szerepelnek. A Twente az SC Enschede 9 évvel korábban épült, eredetileg 22.000-es otthonába, a Stadion Het Diekmanba költözött.

A rögtön az élvonalban szereplő Twente csakhamar komoly eredményeket ért el, a későbbi szövetségi kapitány, Kees Rijvers vezetésével négy évvel később harmadikok, majd az addigi legjobb szezonjuk végén, az 1973–74-esben pedig másodikok lettek a Feyenoord mögött.

A ’73/’74-es csapat

Az 1970-71-es szezonban a VVK-ban a negyeddöntőig jutottak – az AEK-en, a török Eskisehirsporon és a Dinamo Zágrábon keresztül -, majd a negyeddöntőben a Juventus volt a végállomás (2-2, 0-2). Az 1972-73-as UEFA Kupa sorozatban jó sorsolással (Dinamo Tbiliszi, Frem BK, Las Palmas, OFK Belgrád) az elődöntőig meneteltek, ott a Borussia Mönchengladbach búcsúztatta őket (1-2, 0-3).

Történetük legnagyobb nemzetközi sikerét az 1974-75-ös szezon hozta el, ismét az UEFA Kupában, amikor az őket előző évben búcsúztató Ipswichen (3-3, idegenben lőtt több góllal), a Molenbeeken (3-1), a Dukla Prágán (6-3), a Velez Mostaron (2-1) és az őket pár éve búcsúztató Juventuson (4-1) keresztül a döntőbe jutottak. Ott ismét a Mönchengladbach volt az ellenfelük, a hazai 5-1-es vereség után idegenben 0-0-át játszottak.

Az 1976-77-es szezonban a bajnokságban szokatlanul gyengén szerepeltek, mindössze kilencedikek voltak, viszont a holland kupát a PEC Zwolle elleni 3-0-ás győzelemmel begyűjtötték, a következő évben a KEK-ben az elődöntőig jutottak a Rangersen (3-0, 0-0), a Brannon (2-0, 2-1), és a Vejlén (4-0, 3-0) keresztül, ott pedig az Anderlecht ellen két vereséget szenvedve estek ki (0-2, 0-1). Nemzetközi porondon sokáig ez volt az utolsó értékelhető eredményük.

A Holland Kupával

1979-ben az Ajax ellen egy megismételt meccsen szenvedtek vereséget a holland kupa döntőjében. A nemzetközi porondon a következő 17 évben 6 próbálkozásból egy párharcot nyertek, a Göteborg ellen 1980-ban. Kikaptak a Manchester City (1978, 3-4), a Panioniosz (3-5), a Dynamo Drezda (1-1, idegenben lőtt több góllal), a Brugge (1-4), a Leverkusen (1-2, hu.) és a Bayern München ellen is. Majd jött a Honvéd 1994-ben, akik egy hollandiai 4-1-es győzelem után a Bozsik stadionban 3-1-re kikaptak, de így is továbbjutottak.

A bajnokságban a Twente a ’80-as évek elején a kiesés elkerülése ellen harcolt, egészen az 1982-83-as szezonig, amikor ez a harc kudarccal járt. A másodosztályban egyben tartották a csapatot, és egyből visszajutottak az élvonalba. A ’90-es évek fordulóján hiába jöttek a harmadik helyek, az átlagnézőszám történelmi mélypontra, 6000 alá süllyedt, s a keretet sem kerülték el a tragédiák: a védő Andy Scharmin 1989 nyarán egy repülőgép szerencsétlenségben, egy évvel később a csatár Tom Krommendijk pedig egy autóbalesetben vesztette el az életét.

1998-ban otthagyták az addigra mindössze 13.500-as befogadóképességű Diekman stadiont amit a hasonló méretű Arke stadionra cserélték, amelyet aztán két körben, 2007-08-ban és 2011-ben 30.000-esre bővítettek. Ez is mutatja, a nézők visszatértek, az Arke (amit az elmúlt majd’ 20 évben a helyi sörgyár után De Grolsch Vestének hívnak) megnyitása óta gyakorlatilag minden évben teltházzal üzemel.

A 2000-2001-es szezonban a csapat az akkor még pályakezdő Fred Rutten irányításával csupán a hatodik lett, de a PSV ellen megnyerte a kupát, majd a döntő után a klub legjobb csatárával, Jan Vennegoor of Hesselinkkel az eindhoveniekhez távozott. A klub anyagilag nagyon nehéz helyzetbe, 3 millió eurós adótartozással a csőd szélére került 2003-ra. Ekkor került a Twente élére Joop Munsterman, aki elnöklése alatt teljesen átalakította a klubot, legalábbis a pályán.

A már kibővített stadionban a 2008-09-es szezonban Alex Ferguson korábbi segítője és korábbi angol szövetségi kapitány Steve McLaren vette át a kispadot, első szezonjában második lett a bajnokságban és a kupában is – utóbbiban a Heerenveen győzte le őket.

A nemzetközi kupákban továbbra sem ért el újabb sikereket a Twente, a mélypont talán a 2006-os selejtezős vereség volt a lett Levadia ellen (1-1, 0-1). A 2008-09-es szezonban a Rennes-en keresztül az UEFA Kupa csoportkörébe jutottak, ahol a Racing és a Schalke elleni sikerekkel másodikok lettek, de a 32 közt a Marseille ellen már kettős vereséggel búcsúztak.

A következő évben a Sporting ellen kiestek a BL-selejtezőben, onnan az Európa Liga playoffjába kerültek, ahol a Karabahot verték (3-1). A csoportban a Fener mögött végezve, a Steauát és a Seriffet megelőzve másodikok lettek, a 32 közt a Werder volt a végállomás. A bajnokságban a McLaren csapata azonban megállíthatatlan volt, hazai pályán 17-ből 16 meccset nyert, az utolsó körben egy idegenbeli, NAC elleni 2–0-ás sikerrel begyűjtötte történelmük első és eddigi egyetlen bajnoki címét.

A bajnoki cím ünneplése

A bajnoki cím szezonját feldolgozó sorozat:

A következő szezonra a Wolfsburghoz igazoló McLarent Preud’homme váltotta, a klub a kupában az Ajaxot a hosszabbításban 3-2-re verve kupagyőztes lett, míg a bajnokságban épp az Ajax ellen az utolsó körben elbukták a bajnoki címet. Ezután a BL-playoffban a Benfica ellen szenvedtek vereséget, így az EL-ben a dán OB, a Fulham és a Wisla Krakow előtt megnyerték a csoportjukat, majd a Steauát verve a nyolcaddöntőbe jutottak, ahol a Schalke volt a végállomás (2-4) – ez a ’70-es évek óta a legjobb nemzetközi szereplésük.

2012 még bejutottak az EL-be, ahol csoportnegyedikek lettek. 2014-ben a Karabah az EL playoffjában visszavágott az öt évvel korábbi vereségért – már Gurban Gurbanovval a kispadon. Ebben a szezonban pénzügyi szabálytalanságok miatt három pontot levontak a Twentétől, Musterman pedig távozott. 2016-ban a holland szövetség ki akarta zárni a klubot, de ezt a „Tekkers” sikeresen megfellebbezte, de a 2017-18-as szezonban utolsóként kizuhantak az élvonalból. Eddigre 90 milliós adósságot halmozott fel a klub, amit a helyi önkormányzat vállalt magára, de úgy, hogy az átigazolásokból befolyt összegből kell a tartozást törleszteni. A visszajutás azonnal sikerült, 2024-ben az önkormányzati tartozást kereskedelmi hitellé alakították, mára már „csak” 15-20 millió euró tartozása van a klubnak, nagyjából 60 milliós éves bevétel mellett.

A 2019-20-as COVID-szezon félbeszakadt, amit az akkor 14., a kiesés ellen hadakozó Twente aligha bánt nagyon. A következő évben a tizedik helyen zártak. A 2021-22-es szezon a maira már néhol emlékeztető kerettel a 4. helyet hozta – és egy nagyon szomorú történetet. A klub 2021 nyarán leigazolta a korábban a Ludogorecben ellenünk is játszó John Lukokit, aki azonnal megsérült, majd fél év múlva családi erőszak miatt kéthetes (!), 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Erre hivatkozva a Twente felbontotta szerződését, ahol egyszer sem tudott pályára lépni, 2022. május 9-én szívinfarktusban elhunyt, miután a családtagjai összeverték…

A 2022-23-as szezonban a Konferencia Liga selejtező harmadik körében a Csukaricski ellen kezdtek, sima 7-2-es különbséggel tovább is jutottak, a playoffban a Fiorentina volt a végállomás (0-0, 1-2). A bajnokságban ebben az évben az 5., majd a következőben Joseph Oosting vezetőedzővel a harmadik helyen végeztek, a Konferencia Ligában a Hammarbyn (2-1, hu.) és a Rigán (5-0) túljutottak, a playoffban a Fener azonban kiütötte őket (1-5, 0-1).

A 2024-25-ös szezonban a bajnokságban ötödikek lettek, míg a BL selejtező 3. körében a Salzburg ellen maradtak alul (3-3, 1-2). Az EL főtáblán négy iksz (Manchester United 1-1, Fener 1-1, Nice 2-2, Olimpiakosz 0-0) és két vereség (Lazio 0-2, Saint-Gilloise 0-1) mellett két késői győzelemmel (Malmö 3-2, Besiktas 1-0) becsúsztak a legjobb 24-be a 23. helyen, a playoffban a Bodo ellen hosszabbításos, 4-6-os vereséggel kiestek.

Az Antwerphez távozó Oosting helyét John van den Brom vette át, aki korábban volt Pascal Jansen fönöke is az AZ-nél. Tavaly nem indultak a nemzetközi kupában, a holland kupában is viszonylag hamar, a negyeddöntőben kiestek, épp az alkmaariakkal szemben. A csökkentett terhelésnek hála az összeomló Ajaxot megelőzve negyedikek lettek, 26 ponttal a bajnok PSV és 9 ponttal a második Feyenoord mögött.

A nyáron a klub sportigazgatóként leigazolta volt játékosát, Erik ten Hagot, aki korábban az Ajax, a Manchester United és -két dicstelen hónapig – a Bayer Leverkusen edzője is volt. Ahogy írtuk, a klub az adósságait elsősorban játékoseladásokból törlesztette, így 40-50 millió eurós profitot termeltek ezen a téren az elmúlt években, 30-40 milliós kiadás mellett 70-80 millió bevételt realizáltak.

A tavalyi alacsony meccsterhelést egy stabil kezdővel tudta le van den Brom, 13 ember játszott legalább ezer percet. Közülük a 19 éves balbekk Mats Rots távozott a Feyenoordba 12 millió euróért.

A Twente hozzánk hasonlóan 4-2-3-1-ben játszik, de nem törekszik feltétlenül labdabirtoklási dominanciára. A hosszúpassz-arányuk viszonylag magas (10.8%), a PPDA 10-es, a passztempójuk 16.3 volt az elmúlt szezonban. A bajnokságban magas xG-jük volt (2.06), ebből átlagosan 1.74 gólt szereztek (a várható kapott gólátlag 1.13 volt, a valós 1.18). A nyáron egyetlen kiemelt érkezőjük a szabadon igazolható holland válogatott torony, Wout Weghorst.

A csapat kapusa a német Lars Unnertal, a jobbhátvéd van Rooij, középen Robin Pröpper és Stav Lemkin játszik majd várhatóan, a balhátvéd a kétmillió euróért a Go Ahead Eaglesből igazolt Aske Adelgaard lehet. Előttük Thomas van den Belt és Ramiz Zerrouki lesz a két védekező középpályás. Zerrouki és Pröpper egyébként hasonló utat járt be: Pröppert a Rangersbe, Zerrouki a Feyenoordba igazolt, majd egy év után „diszkont áron” visszatért (Zerrouki előbb kölcsönbe, majd idén nyáron kétmillió euróért végleg) – a két játékoson így 6.5 millió eurót keresett a Twente. A csatár mögött a Daan Rots, Krystian Hlynsson, Sondre Orjasaeter hármasra számíthatunk, míg csatárként a 34 éves, 197 centis Weghorst fog kezdeni az edző nyilatkozata alapján, a tavaly 7 gólig és 8 asszisztig jutó Sam Lammers előtt.

A tavalyi szezon legeredményesebb játékosa Hlynsson (12+4) és Daan Roots (10+4) volt, Orjasaeter mutatója 5+8 volt. 10 gólig jutott a veterán cserecsatár van Wolfswinkel is, de ő már távozott.

A szurkolók az alábbi videóval hangoltak a mai meccsre:

És hogy milyen hangulatot tudnak teremteni a Vak-P vezetésével: