A Haladás korábbi válogatott játékosa Nyilasi Tibor ’86-os VB előtti edzőtáboros esetéről is beszélt.

– Kering önnel kapcsolatban egy városi legenda, itt az idő, hogy tisztázzuk. A mese úgy szól, hogy a sérült Nyilasi Tibort a csapat mindenképpen szerette volna magával vinni Mexikóba, s önt kérték meg arra, hogy adja át a helyét, azaz maradjon itthon. Igaz ez?
– Dehogy! Ott ültem Budapesten az Erzsébet szálloda előtt azon a buszon, amely az ausztriai edzőtáborba vitt bennünket. A buszon Nyilasi is ott ült. Aztán egyszer csak megjelent Mezey György. Közölte, hogy Nyilasi csapata, az Austria Wien Tibort visszarendelte, ezért nem tarthat velünk. Ekkor szállt le Nyilasi a buszról. Nekem senki sem mondott semmit. Ez a történet tényleg városi legenda.

– Ki volt az a magyar futballedző, aki az ön mércéjével mérve etalon?
– Rákosi Gyula. Az 1979-es Japánban rendezett ifjúsági világbajnokságon is ő volt a szövetségi kapitány. Egészen elképesztő, ahogy velünk, gyerekekkel foglalkozott. Soha nem felejtem el, egyszer Németországban jártunk, játszottunk a bajor korosztályos területi válogatott csapattal. Kikaptunk. Gyula bácsi fogta magát, és a müncheni Olimpiai Stadion parkolójában, a betonon, szakadó esőben egyórás mozgást vezényelt labda nélkül. Fekvőtámasz, futás, erősítés, gimnasztika. Másnap újra jött egy mérkőzés. Előtte csak annyit mondott, ha ezt is elveszítjük, irány a parkoló. Nem kaptunk ki. Ez a történet örökre megmaradt bennem.

A teljes interjú: Magyar Nemzet