Összeállítás készült az NBI-es együttesekről.
A 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség tavaly májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ajánlás, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatás jár – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyit az előző két szezonban azok a klubok kaptak, amelyek teljesítették a fiatalajánlást. A részteljesítés az FTC-nek, a Nyíregyházának és a ZTE-nek is sikerült (így mind a három klub 325 millió forintot kap az MLSZ-től), míg az Újpestnek hiába lett meg végül a szükséges mennyiségű fiatalperc, a magyarpercekből nem sikerült 14850-et gyűjteni.
Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet produktivitási rendszerének lényegét röviden most is összefoglaljuk. Ez az ösztönző tizenkettőből hét élvonalbeli csapatot (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) érint, mivel jelenleg csak nekik van államilag elismert labdarúgó akadémiájuk (illetve még két csapatnak, a másodosztályból most feljutó Budapest Honvédnak és Vasasnak). Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel. A hét érintett csapat az öt magyar pályán tartását meg is oldotta a 2025–2026-os szezonban, igaz, például a Ferencvárosnak ehhez az utolsó két fordulóra honosítania kellett a csapathoz télen csatlakozó argentin hátvédet, Mariano Gómezt.
Az öt magyar pályán tartása mellett azonban van egy másik feltétele is annak, hogy az akadémiák megkapják az előírt sportszakmai támogatás felét (a produktivitási rendszertől függetlenül a klubok megkapják a teljes üzemeltetési támogatást, valamint a sportszakmai támogatás felét is az államtól): mindegyik akadémia kötött egy külön szerződést is az NSMI-vel, amely szerint egy előre egyeztetett fiatalpercszám (kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni) teljesítése szükséges ehhez – a külön megállapodásokat nem ismerjük (egyedül a DVTK közölte, hogy 7000 percet vállalt), de azt az NSMI részéről elárulták, hogy nincs egységes határ. Az élvonaltól búcsúzó Diósgyőrnek egyébként összejött a hétezer játékperc (4828 2005-ös vagy azutáni és 2221 2004-es játékperccel), hogy a többieknek sikerült, azt nem tudjuk. A Ferencváros ebből a szempontból 3118 perccel zárt a magyar bajnokságban, de Szalai Ádám korábban felhívta rá a figyelmet, lehetőség van a produktivitás „kipörgetésére” akkor is, ha például egy klub télen a top nyolc bajnokságba értékesíti egy fiatal játékjogát, és ez a fiatal abban a bajnokságban pályára is lép – az ottani perceit ugyanis magasabb szorzóval beszámíthatja a hazai klubja a produktivitási rendszerbe. A télen eligazoló Tóth Alex esete pedig erre a helyzetre tökéletesen megfeleltethető.
A teljes áttekintés: M4 Sport
