Az ETO korábbi, a Fradi öregfiúk jelenlegi játékosa szerint ezt már csak a Győr bukhatja el.

Mit szól ahhoz, hogy az ETO a bajnoki cím kapujába került?
Az idény elején nem gondoltam arra, hogy az aranyéremért küzdhet, arra igen, hogy benne lesz az első háromban, tudtommal ez is volt a cél. Ha már ennyire kiegyensúlyozott teljesítménnyel eljutottak idáig a játékosok, biztosan élnének a lehetőséggel, hogy aranyérmet akasszanak a nyakukba. Az ETO padja „rövidebb” a Fradiénál, így fontos volt, hogy sérüléshullám ne sújtsa a csapatot. A szisztematikusan felépített játékot figyelve nem lepett meg, hogy olyan meccseket is behúzott, mint a Ferencváros elleni idegenbeli rangadó.

Milyen intenzitással követi a magyar futball eseményeit?
Aktívan követem, hiszen játékosokkal dolgozom szárnyait bontogató menedzserként. Hat-nyolc magyar és néhány külföldi, válogatott szintű labdarúgóval foglalkozom, egyengetem az útjukat. Nem mondom, hogy kiforrott, nagy menedzser lennék, de szép lassan ezt a részét is építem az életemnek.

Kedden volt a Ferencvárosnak lőtt, bajnoki címet jelentő gólja tizenharmadik évfordulója. Amikor néhány héttel ezelőtt Bánáti Kevin győztes gólt szerzett a fővárosiak ellen, átfutott az agyán, hogy a történelem ismétli önmagát?
Számomra – és persze a klubnak, a játékostársaknak – meghatározó nap volt 2013. május 12-e. Nem vagyok a tetoválások híve, de az alkaromon megtalálható ez a dátum, többször is hívtak már újságírók, amikor évforduló érkeztünk. Annyi különbség azért van a két gól között, hogy az enyém ténylegesen eldöntötte a bajnokságot, tudtuk, hogy győzelem esetén aranyérmesek leszünk, míg a mostani ETO–Ferencváros meccsről annyit tudtunk, hogy amelyik csapat megnyeri, az valószínűleg bajnok. Mindenesetre különösen örültem neki, hogy saját nevelésű, fiatal ETO-játékos lőtte azt a gólt. Bánáti Kevin találata után viszont még volt hátra három bajnoki, ráadásul az utolsó fordulóban mindkét együttesre kemény meccs vár.

Milyen hasonlóságot lát a 2013-as és a 2026-os ETO között?
A mostaniban is szép számmal vannak külföldiek, és hasonlít még, hogy a fiatalok, a középkorúak, az idősebbek, a légiósok és a magyarok megfelelő egyvelege alkotja a csapatot. Esetünkben kulcsfontosságú volt, hogy milyen nagyszerű légkör alakult ki az öltözőben, ez most is jellemző az ETO-ra. Mindenki betartotta a Pintér Attila és a stáb által előírt taktikai utasításokat, de a mostani edző, Borbély Balázs és a pályaedzői is kitűnő munkát végeznek.

Jó barátja, Józsi György a múlt héten nyilatkozta, hogy szerinte a kupa mellett a bajnokságot is megnyeri a Ferencváros. Mit szól ehhez?
Mi mást mondana… Én erre már nem látok olyan sok esélyt, ezt már inkább csak az ETO bukhatja el. Révész Attila azt nyilatkozta, az általa edzett Kisvárda a legerősebb csapattal áll fel, de ez az előző két fordulóban nem így történt, ráadásul olvastam, hogy jó pár embert már kipenderítettek az idény vége előtt a keretből. Ha az ETO hozza azt a játékot, amit szokott, és érzik a játékosok azt a drukkot, hogy kilencven percet kell már csak végigzakatolni, megnyerni, és akkor megvan a bajnoki cím, akkor úgy érzem, mindegy, hogy ki az ellenfél. A Fradinak is kellemetlen mérkőzés következik a ZTE ellen, a kupadöntő sem volt könnyű a győzelem ellenére.

Ráadásul a zalaiaknak a múlt szombati vereség miatt muszáj nyerniük, ha nemzetközi kupában szeretnének indulni. 
Így van, emiatt talán nehezebb meccse lesz a Fradinak a ZTE-vel, mint a Győrnek a Kisvárdával. A kupadöntőben remekül védekezett az Egerszeg, de a hetvenedik perc körül elfogyott, a Fradi minőségi cserékkel frissíthetett. Maximális erőbedobásra számítok ZTE-től idegenben, annak ellenére, hogy tudjuk, jóban van a két klub egymással.

Számít drámai fordulatra szombaton?
Meglepne, de kilencven perc alatt bármi megtörténhet. Ahogy mondtam korábban, ezt csak az ETO tudja elbukni, hiszen a Fradinak akkor is nyernie kell, ha esetleg döntetlen születik Kisvárdán.

forrás: nso.hu