Barnát a holnapi Magyar Kupa meccsről is kérdezték – a Dózsa elleni derbiről szakértéseket is láthatsz.

„Számomra ez volt az első hazai derbi – mondta a Nemzeti Sportnak a 25 éves szélső, Nagy Barnabás. – Az ősszel a Megyeri úton már volt lehetőségem az Újpest ellen futballozni a Ferencváros játékosaként, és tényleg nagyon jó élmény. Ráadásul a Szusza-stadionban sikerült gólpasszt adnom Varga Barnabásnak, így izgatottan, de bizakodva vártam a szombati összecsapást. Kíváncsi voltam, mi vár ránk! Hihetetlen hangulatban zajlott a találkozó, és számunkra jól alakult minden. Már a meccs elején azt éreztem, az ellenfél húzza az időt, miközben mi sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, jöttek a gólok, megnyugodtunk, végig irányítottuk az összecsapást.”  

Három nulla, sima hazai győzelem, a Groupama Aréna vastapssal jutalmazta a sikert – az Újpest tíz éve képtelen győzni a zöld-fehérek ellen. Mindenki boldog ilyenkor, lehet is ünnepelni, de van ilyenkor bármilyen hiányérzet?

„Azért van – érkezett a válasz. – A szünetben beszéltünk arról, ne álljunk le, nyomjunk tovább, újabb helyzetek, gólok jöjjenek, ám ez már nem sikerült. A tekintélyes előny nyilván megnyugtatja az embert, a legfontosabb a győzelem kiharcolása, és talán tudat alatt túlságosan az előny megtartására törekedtünk, kevésbé a növelésére – a Kisvárda elleni bajnoki jutott eszembe, amelyen fél órán belül ugyanígy háromgólos előnybe kerültünk, aztán az is lett a végeredmény. Talán ebben fejlődhetünk, hogy még jobban szolgáljuk ki a nézőket, rúgjunk annyi gólt, amennyit csak lehet. Nem mondom, hogy menet közben megelégednénk, de amikor nagyon vezetünk, akkor is aktívabban kellene támadnunk az ellenfél kapuját. A hazai mérlegünkön amúgy is javítani akartunk, és ez az párosítás, amikor muszáj nyernünk.”  

Több játékos is érkezett a Ferencvároshoz a télen: Franko Kovacevic és Mariano Gómez is gólt szerzett a rangadón, nyilván érezték, milyen miliő veszi körül ezt a találkozót. Az argentin védő a találkozót követő nyilatkozatában kiemelte, szülőhazájában tapasztalt hasonlóan szenvedélyes szurkolást.

„A magyaroknak vagy akik korábban futballoztak az NBI-ben, nem meglepő a derbi légköre – mondta Nagy Barnabás. – Franko Kovacevic nem sokkal az érkezése után kérdezte: ugye, az ETO és a Paks elleni bajnoki a fontos a klubnak, a szurkolóknak? Igen, persze, azok is, de az Újpest elleni a leginkább különleges – Franko pedig a tabellát nézve meglepetten kérdezett vissza: az Újpest? Akkor beszélgettünk erről a rivalizálásról, a múltról, arról, mit jelent ez a találkozó a szurkolók számára mindkét oldalon. Kimentünk a pályára, és Franko is mondta: érti már, miről beszéltünk, ez tényleg egészen más… Még a hotelben pihentünk, amikor zajlott az ETO diósgyőri bajnokija, de őszintén mondom, annyira nem figyeltük, inkább a háttérben ment a közvetítés. Messze a vége, nem nézegetjük a tabellát, arra figyelünk, hogy minél több mérkőzést megnyerjünk.”  

A következő feladat a Csákvár elleni szerdai Magyar Kupa összecsapás – Nagy Barnabás szerint ez a sorozat is fontos a klubnak, de tiltakozott az ellen, hogy ez amolyan diplomatikus válasz lenne.

„Még nem voltam a Ferencváros tagja, amikor a csapat elveszítette a két előző kupadöntőjét. Ezt pedig nem felejtette el itt senki, ismét a Puskás Aréna, a döntő a cél, fontos lenne elhódítani a serleget. Azt érzem, összeállt, egységes lett a csapatunk: ha van egy jó beadásom, a kispadról mindenki dicsér, a posztriválisok sem duzzognak, hanem segítik a pályán lévőt, és őszintén örülnek a társ sikerének – a csapat győzelme a legfontosabb mindenkinek!”