Új támadónkról kérdezték Dragóner Attilát és ifj. Szergej Kuznyecovot is.
Pusztán a számok is magukért beszélnek: 18 bajnokin 8 gólt szerzett és 8 gólpasszt osztott ki Elton Acolatse. A 16-os gól-gólpassz mutató a legjobb az NBI-ben, és a holland támadó mindezt nem egy élcsapatnál érte el, hanem egy, a tabella alsó harmadában elhelyezkedő klub színeiben. A cselezésben, labdavezetésben, helyzetkialakításban, beadásokban és a lövésmennyiségben, illetve minőségben is abszolút kiemelkedőt nyújt. Acolatse a rendezetlen védelem elleni mélységi beindulásoknál tudja leginkább kamatoztatni képességeit. Hogy mire képes a 30 éves támadó, amikor elszabadul és van előtte terület, azt a zöld-fehérek saját bőrükön is megtapasztalhatták: szeptemberben, a Groupama Arénában egy hazai szöglet után egy 80 méteres, megállíthatatlan sprinttel egymaga kontrázta le a Fradit és duplázta meg csapata előnyét. Acolatse legtöbbször a bal oldalon, jobblábas tükörszélsőként (bár a jobboldalon és csatárként is bevetette őt az ősz folyamán Radenkovics) futballozott, jó cselezőképességével és sebességével konstans veszélyt jelentett bármely NBI-es védelem számára. A Diósgyőr sokszor passzívan védekezik, nem jellemző a csapatra a magas letámadás, így Acolatse sokszor maradt elől, hogy a labdaszerzést követően gyorsaságát és remek egy az egy elleni játékát kihasználva indítsanak kontrát a miskolciak.
Mivel az ETO komoly bajnoki kihívó benyomását kelti és Varga Barnabás, illetve Tóth Alex távozásával két, a csapat játékát alapvetően meghatározó játékosát is elveszítette a címvédő és jelenleg a tabellán második Ferencváros, így logikus lépésnek tűnik, hogy egy NBI-es szinten kiemelkedő labdarúgót szerződtetett a zöld-fehér klub. Acolatse nem egy külföldről szerződtetett légiós, aki más bajnokságokban remek számokat produkál, de ki tudja, milyen gyorsan veszi fel a Fizz Liga ritmusát, hanem egy olyan játékos, aki ismeri a magyar élvonalat, rutinos és azonnali erősítést jelenthet a klub számára, ez a tavaszi bajnoki versenyfutást tekintve mindenképp elsődleges szempont. Az Ajaxban nevelkedő holland játékos az európai kupaporondon is gyűjtött némi tapasztalatot, legfőbb erényeinek (gyorsaságának és cselezőképességének) pedig olyan mérkőzéseken veheti leginkább hasznát a Ferencváros, ahol a Fizz Ligával ellentétben kevésbé domináns, inkább alárendelt szerepben játszik, márpedig az Európa Liga egyenes kieséses szakaszában minden bizonnyal lesznek ilyen találkozók. Hozzá kell tenni, nem valószínű, hogy Acolatse egy az egyben tudná pótolni Varga Barnabást, mert teljesen más profilú játékos a holland támadó, mint a magyar válogatott csatár, a Görögországba szerződő 31 éves játékos helyére inkább a Celjétől megszerzett Franko Kovacevic érkezett. Bár fejjátékára nem lehet panasz a magyar élvonal támadóit tekintve, egyáltalán nem ez a fő erénye, a labdabirtoklásban való részvételben viszont bőven átlag alattinak számít az NBI-ben. A Fradi jelenlegi játékrendszerében nehezen elképzelhető, hogy befejező csatárként számítson rá Robbie Keane, míg utóbbi szempont a DVTK-nál betöltött szerepkörében egyáltalán nem vett el semmit játékából, ám az FTC-ben biztos, hogy jobban ki kell vennie a részét a labdajáratásból. A Radenkovics-féle Diósgyőrt inkább a passzív játék és a gyors átmenetek jellemzik, amiben kulcsszerep hárul a remekül kontrázó játékosokra, viszont Keane Ferencvárosa domináns futballt játszik és legtöbbször felállt védelmet kell bontania, ebben pedig kevésbé támaszkodhat fő erősségeire a holland támadó.
Dragóner Attila
Acolatse inkább az a típus, aki Varga Barnabás mellett szokott játszani, párban – inkább a sebessége és a mélységi beindulások jellemzik az erősségeit, nem a labdatartó játék vagy a fejjáték. Ha Bamidele Yusufot említjük, akkor biztos, hogy van már hozzá hasonló típusú játékos a Fradi keretében. Ami lényeges, hogy kivel fogja magát a legjobban megérteni a támadójátékban, kivel lesz a legjobb az összhang.
ifj. Szergej Kuznyecov
Nemzetközi kapcsolataim révén került a látókörömbe Elton Acolatse. Akkoriban Izraelben futballozott, ám nem ment neki a játék. Figyeltem a mérkőzéseit, s láttam azt a meccset, amelyen saját térfeléről indulva, két-három védőt és a kapust is kicselezve talált a hálóba. Ausztriában edzőtáboroztunk a DVTK-val, elhívtuk próbajátékra, s láthattuk, hogy segítségünkre lehet. Bár több csapat is csábította, meggyőztem azzal, hogy Diósgyőrben hosszú távú projekt készül, amelyben a nemzetközi porondra lépés is szerepel, s persze megmutattam neki, a diósgyőri szurkolók miként viszonyulnak a futballhoz, a csapathoz. Elsősorban szélsőként számítottam rá, mert azon a poszton érvényesült leginkább a gyorsasága, a technikai tudása, s noha mindkét oldalon hasznosan futballozott, az igazi veszélyt balról jelentette, befele cselezve veszélyesek igazán a befejezései. A mai napig jó kapcsolatban vagyok vele, s bizonyára nem veszi rossz néven, ha azt mondom: nem kimondottan centertípus, ezért a Fradi három–öt–kettes felállásában a center mögötti, második támadó szerepkörében képzelem el leginkább. Az FTC-ben ezen a poszton érvényesülhet a gyorsasága, a jó ütemérzéke, a sok mozgása, a beindulásai. Biztos vagyok benne, jó üzletet kötött szerződtetésével a magyar bajnok.
