Az őszi NBI-es teljesítményünket elemezték.
Ferencvárosi TC
Helyezés: 2.
Mérkőzés / pontszám: 18 / 34
Várható pontszám (xPTS): 37 (1.)
Szerzett gólok: 35 (3.)
Kapott gólok: 18 (2.)Annak ellenére sem a Ferencváros zárta az élen az NBI 2025/26-os kiírásának őszi félszezonját, hogy a fővárosi zöld-fehérek nyújtották a legjobb teljesítményt. A lemaradásuk csak egyetlen pont az ETO-val szemben, de a kérdés adja magát: miért nem ők állnak az első helyen, ha továbbra is ők a legjobbak?
Újfent vissza kell kanyarodni a várható gólok (xG) elméletéhez és a modellből következő kiegészítő mérésekhez. A várható kapott gólokat tekintve a Ferencváros zárt a legalacsonyabb értékkel (16.71), megelőzve a rangsorban második, de listavezető ETO-t (20.92). Azonban a győriek ellen az ellenfelek alacsonyabb hatékonysággal értékesítették a helyzeteiket, ezért csak tizenhét gólt kaptak, míg a Fradi tizennyolcat.
Ha van gyenge pontja az FTC-nek, akkor az a védekezésében keresendő, annak ellenére is, hogy náluk kevesebb kapott gólt egyetlen csapat sem engedett. Ugyanakkor a várható kapott góloknak egy jelentős része az ellenfelek támadó átmeneteiből következett. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a Ferencváros az NBI-ben kevésbé agresszív a labda elleni szituációkban, de a magas letámadás sem jellemző a csapatra, miközben a védekező átmenetek egyik leghatékonyabb megoldása az intenzív visszatámadás. A másik út a játékosok olyan módon történő elrendezése, hogy létszámban és pozícióban is lehetőségük legyen közbeavatkozni az ellenfelek kontratámadásai során. E téren akadályozó tényező, hogy a Fradi hatos pozícióban játszó játékosai – leginkább Ötvös Bence, de Naby Keita is említhető – gyakran elhagyják a pozíciójukat a labdabirtoklási fázisokban, hogy segítsék az építkezést és a helyzetkialakítást, emiatt viszont több szituációban sem tudták meggátolni, hogy átrohanjanak rajtuk.
A labdabirtoklás tekintetében viszont ugyancsak a Fradié a legjobb mutató: átlagosan 60%-ban volt náluk, kifejezetten dominánsak voltak a pálya minden részén, a szélességi területekben és a középső zónákban is. A labdabirtoklási fázisuk legfontosabb játékosa Tóth Alex, aki nem csak passzaival és labdavezetéseivel biztosítja a vertikalitást, hanem sokszor nyomás alatt is ő kapja a labdát. Elképesztően sok érintése és passza van a támadó harmadban és nagyon sok helyzetet is teremt.
A Paks a támadójátékban minimálisan jobban teljesített a Ferencvárosnál. A várható rúgott gólok száma 39.24–38.01 az atomvárosiak javára, azonban a látványosabb különbség a valójában elért gólok számában rejlik: a Paks szerezte a legtöbb gólt – szám szerint 39-et –, míg az FTC csak 35-öt. Ezzel a címvédő csak a harmadik legtöbb találatot szerző csapat az NBI-es idényben, mivel a listavezető ETO is megelőzi e tekintetben, Borbély Balázs csapata ugyan kevesebb várható gólt termelt (37.11), de eggyel többet lőtt (36) a Ferencvárosnál. A három gólos alulteljesítés nem kimagaslóan nagy, viszont ha mellé rakjuk, hogy körülbelül másfél góllal többet kaptak a várhatónál, akkor már egy szemmel is jól látható eltérés rajzolódik ki.
A bajnokságban tehát a Ferencvárosnak némileg balszerencséje volt, így a második hely sokkal inkább az alulteljesítésüknek köszönhető, semmint az ellenfelek szárnyalásának. Ettől függetlenül az ETO-val komolyan kell számolniuk, hiszen az alapozó mutatókban, játékban és a bajnoki pontszámban is közel állnak a címvédőhöz. Egyelőre a Fradi ha nem is sokkal, de erősebb csapat benyomását keltette, azonban a januári átigazolási időszak sok mindent befolyásolhat. Egy magas színvonalú és izgalmas tavaszi (január végi) folytatásra lehet számítani, ahol rögtön az első fordulóban összecsap egymással a tabella első két helyezettje.
Legjobb teljesítmény: Tóth Alex
Legbeszédesebb statisztika: 1.16-os várható gólkülönbség mérkőzésenként
Pozitívum: Sok helyzet, remek támadójáték, kevés engedett helyzet az ellenfélnek
Negatívum: A védekező átmenetek hatékonysága
