Dávid meghatódva értékelt a Rangers elleni győzelem után.
Gróf Dávid
Egy kicsit meghatódtam, igen. Elmondtam a meccs előtt is, a sajtótájékoztatón is, hogy másfél évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy valaha még itt játszhatok. Szerintem most mindenki látja, hogy ez mennyit jelent nekem. Szerintem Isten is nagyon velem volt, mert őszintén szólva, a végén, amibe beleértem, nem is tudom, hogyan sikerült. Tudom, hogy Robbie mennyit kapott az ellenfél szurkolóitól és hogy mennyit jelentett neki ez a meccs, úgyhogy természetes volt, hogy hozzá szaladok először. Nagyon sokat beszéltünk, tudtuk, hogy mindkettőnknek milyen fontos, és a végén csak felszabadultak az indulatok, érzelmek. Szerintem a könnyeimen látszik, hogy mennyit jelent. Sose adtam fel, voltak nehéz helyzetek az úton, de valahogy mindig jobban jöttem ki belőle, és a mai este az ajándéka ennek az egésznek. Mutatja a csapat erejét, hogy fordítani tudtunk. Az elmúlt egy évben rengeteget változott az öltöző pozitív irányba. Talán nem voltunk ennyire együtt akkor, most viszont nagyon együtt van a csapat, egy élmény ebben a csapatban játszani. Tudtuk, hogy fizikálisan nagyon erősek, megnéztünk kb. 200 pontrúgást, tudtuk, hogy ebből nagyon veszélyesek tudnak lenni, de úgy látszik, hogy jól sikerült a felkészülés. A szünetben az edző elmondta, hogy a játékkép alapján mi voltunk a minőség, ők fizikálisan erősek voltak, de a minőség az mellettünk szólt.
