A Fenerbahce elleni EL-meccsről ment a szakértés.

Az M4 Sporton is beszélgettek a Fenerbahce elleni EL-meccsről: Európa.

A csapat „kétarcúságáról” is készült egy elemzés:

Annak ellenére, hogy a Ferencváros PPDA-mutatója (passzok száma, amelyet az ellenfeleknek engednek, amíg egy védekező akciót végre nem hajtanak) az NBI-ben alacsonyabb (8.9), mint az EL-ben (9.97) mégis kijelenthető, hogy a bajnokságban kevésbé sikeres a magas letámadásban. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy kevesebb labdát szereznek az ellenfelek térfelén. A PPDA mutató azért is lehet önmagában becsapós, mert az NBI-ben a Ferencváros ellen a legtöbb csapat hosszú labdákkal próbál építkezni, ami ugyancsak meggátolja a magasan történő labdaszerzéseket. Ezzel szemben az Európa Ligában a legtöbb csapat megpróbál szisztematikusan rövid passzokkal építkezni, ami nagyobb lehetőséget teremt arra, hogy a Fradi magasan labdát szerezzen.

A Ferencváros talán legsebezhetőbb pontja a védekező átmenetekben rejlik, ami az EL-ben eddig kevesebbszer ütközött ki, mivel gyakran átadták a területet az ellenfeleiknek és mélyebben húzták meg a védelmi vonalat, ezzel riválisaiktól elvették az átmenetek lehetőségét. Emellett a visszatámadások is intenzívebbek voltak, fegyelmezettebben visszazártak a játékosok. A döntő különbség viszont a labdabirtoklási fázisokban keresendő. Mivel a Ferencváros sokkal kevesebbet birtokolja a labdát, pláne magasan az ellenfél térfelén, kevesebbszer fordulhat elő, hogy egy-egy labdavesztést követően átrohanjanak rajtuk. Ezekben a szituációkban több esetben is hiányzott a szervezettség, nem voltak megfelelően elosztva a játékosok, túlzottan messze álltak egymástól, így nem volt, aki képes lett volna egy megállító faultot eszközölni. Ebből pedig rendszeresen érkeztek a helyzetek, ezért is magasabb, igaz, csak minimálisan a Ferencváros várható kapott góljainak száma az NBI-ben (1.02), mint az EL-ben (0.96).

Bővebben: M4 Sport