Történelmünk során hatodszor – Fekete Gergő, valamint Nyéki Balázs értékelt a meccs után, Süni azt is elmondta, milyen problémák közepette sikerült az utóbbi évek egyik legjobb vízilabda meccsét produkálnia a csapatnak.
Férfi vízilabda, Szuperkupa
Ferencváros 15-14 Pro Recco
Negyedek: 6-4, 3-5, 4-3, 2-2
Gólok: Fekete 4, Manhercz 4, Mandic 3, Vámos 2, Di Somma 1, Jansik 1
Beszámoló: Fradi.hu
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk
Fekete Gergő
Nagyon jó volt az atmoszféra, egy nagyon nagy meccs volt és remélem, hogy sok pezsgőt tudok még bontani. Nagyon jó élmény volt, igazából ezért készültünk, mióta elkezdtük a felkészülést a VB után. Nyilván a Magyar Kupa is fontos volt, de tudtuk, ez a meccs nagyon kemény lesz, és erre építettük fel az egész alapozást, az egész miniciklust, amit megcsináltunk eddig, és nagyon örülök, hogy sikerült ezt most megnyerni. Nem tudom, hogy életem meccse volt-e. Örülök, hogy kijött rám a lépés, egyébként kijöhetett volna nyilván másra is. Készültem sokat fejben és örülök, hogy ez így alakult. Nyilván lehet gondolkozni, hogy ez az egyik meccse az életemnek, remélem lesz még több, még jobb. Félreértés ne essék, hogy én négyet lőttem, meg a Manó lőtt négyet, az nem csak a mi teljesítményünk, hanem mindenkié, úgy mozognak a kapufák, úgy van előkészítve. Igazából a Fradinak az egész felépítése erről szól, hogy éppen akinek jobban megy aznap, arra játszunk rá, és lehet, hogy ma nekem jött ki jobban, vagy a Manónak, lehet, hogy az előző meccsen az Arginak. De abban rengeteg meló van olyan, amit laikusok nem biztos, hogy látnak és nagyon fontos, hogy ezt helyén tudjuk kezelni, és azok az emberek is, akik mondjuk többször vannak a fában és nem jön ki rájuk a lépés, ugyanolyan elismerést kapjanak, mint azok, akik a végén be tudják fejezni.
Nyéki Balázs
Én mindegyiket sikert nagyon nehéznek éreztem. Nyilván voltak olyan meccsek, amik könnyebben sikerültek, akár egy bajnoki döntő vagy egy kupadöntő, de összességében mindegyikért nagyon meg kellett dolgozni. Azt hadd mondjam el, meccs előtt nyilván nem akartam elmondani, nem azért, mert lefordítják olaszra, de nagyon büszke vagyok a játékosaimra, mert többen tényleg sérülten vállalták a játékot, nem is kis sérüléssel. Argiropulosz törött bordával játszott, nyilván nem is tudott úgy hozzátenni a játékhoz, de azzal már, hogy bent volt és egy kicsit ilyen csalit játszott, mint anno Scottie Pippen az NBA-ben, azért megosztotta a figyelmet. Mandic hetek vagy egy hónapja labrum sérüléssel játszik, valószínűleg másfél hónapig nem is fog játszani, mint ahogy Argiropulosz sem. Manó hátsérüléssel játszik, Molnár Erik ugye nem is tudott játszani, és folytathatnám. Úgyhogy nagyon büszke vagyok a játékosaimra, mert ez emberfeletti tett volt, tényleg ahogy és amilyen körülmények között ezt meg tudtuk csinálni. Sajnos ki kell mondani, hogy a Recco ebben a pillanatban jobb állapotban volt magához képest, mint mi magunkhoz képest és így is meg tudtuk nyerni a meccset, és azt mondom, hogy nagyon jól játszottunk az elején. Közbejöttek hibák, butaságok, de hát ez benne van egy ilyen döntőben, úgyhogy nagyon köszönöm a játékosaimnak, mindenkinek, a segítőmnek is, mert én is beteg voltam két napig, és köszönöm, hogy helyettem tartotta Korányi Balu az edzéseket, meg Gárdonyi Bandi. Ha van egy fegyelem, van egy struktúra, akkor amellett, hogyha a játékosok lelke rendben van, akkor az individumok ki tudnak jönni. És egyébként azt gondolom, hogy még nem is jött ki annyi, mint ami benne van a játékosokban. Egy-egy fiatalabb játékos túl izgulta, ez benne van. Játszottak már Szuperkupa döntőt, de nem a Pro Recco ellen, ez azért egészen más, de a magyar vízilabdának már most komoly értékei, azért világbajnokságon voltak, és bízom benne, hogy – ráadásul pont így, hogy még nagyobb szerep fog rájuk hárulni, mert a kulcsjátékosok kiesnek most hosszú időre – jobban tudnak érvényesülni, és a szezon végére még jobban felnőnek a feladathoz. Egyébként is töretlen a fejlődésük, folyamatosan javul a játékuk, jobban játszanak. Ezt egy picit meg kell tanulni, lejátszani ezeket a mérkőzéseket. Ez nem egy bajnoki döntő, és ez, most azt mondom, hogy szinte keményebb volt, mint egy BL-döntő. Ez egy nagyon éhes Recco volt. Mi meg tudtunk ugyanilyen éhesek lenni, úgyhogy büszke vagyok a játékosaimra, köszönöm szépen nekik. Mindig jó egy sikerrel kezdeni. Az előző két évben meg is tapasztaltuk, tavaly Szuperkupát nyertünk, két éve Magyar Kupát. Ilyen még nem volt, hogy Magyar Kupát és Szuperkupát is tudtunk nyerni. Ez óriási lökést adhat, de nagyon nehéz lesz, mert, mint mondtam, majd meg kell nézni a következő hetekben milyen összeállításokban játszik a Ferencváros, és már a Nagyvárad ellen is simán benne van, hogy ifi játékos fog játszani. Bízunk bennük és építjük őket. Örülünk is, hogy ha teljesíthetnek. Valahol azt várom, hogy a Brescia meccsre egy-két játékos felkészül, az sorsdöntő lesz. Elmondanám, hogy szerettük volna átvinni a Duna Arénába, hogy még több ember beférjen, de olyan költségvetést igényelt volna, ami egyszerűen nem fér bele. Tehát jó lett volna 5-6-7000 ember előtt játszani, de lehetetlenség. Tehát több mint 100 millió forint csak egy mérkőzésnek a megrendezése. Azt, hogy most ez jó, vagy nem jó, nem tudom. A Komjádit egyébként nagyon szeretjük, ez a mi otthonunk tulajdonképpen a Népliget mellett. Ott szeretünk edzeni, itt szeretünk igazán játszani, úgyhogy jó volt, hogy itt játszottuk. Sajnálom azokat az embereket, akik kint maradtak. Mindent elkövettünk, hogy átvigyük nagyobb uszodába. Nincs nagyobb uszoda a Duna Arénán kívül, amibe nem tudtuk átvinni, úgyhogy ezt a részét sajnálom, hogy az emberek nem élhették át.
