Pólósaink nyilatkoztak a Szuperkupa győzelem után.
Szakonyi Dániel
Valóban volt róla szó, hogy lesz tervezett csere, azt nem tudták megmondani, hogy mikor. Bandi meg a a többiek is mind azt mondták, hogy bármikor készüljek, hogy bármikor kelhetek. Hát ez a bármikor ez pont a félidőben jött el. Nem emlékszem arra, hogy mennyi volt az eredmény, nem emlékszem, hogy mit kellett csinálni. Arra emlékszem, annyit mondtak: menj be, védjél és hozzál változást. Na most olyan színház volt ebből az egészből, olyan változásra gondolok, hogy ki voltam állítva, üres kapura kaptam gólt. Volt benne labdaszerzés, volt benne védés, volt benne ordibálás, volt benne tényleg annyi minden érzelem. Az az egy negyed így elment, úgyhogy nagyon furcsa rá visszaemlékezni. Ez nekem egy hatalmas élmény, a mérkőzésnek vége lett, feküdtem fenn a vízen és azt éreztem, hogy nagyon szeretem ezt a csapatot, nagyon szeretem ezt a szurkolótábort. És nagyon jó érzés így nyerni. Nagyon különleges, nem tudok rá extra szavakat találni, az, hogy fekszem a víz tetején, és hallgatom a Fradi indulót, a fradistákat, látom az emberek tekintetét, ahogy mindenki szereti a másikat. Nagyon-nagyon jó érzés volt.
Vámos Márton
Ez a siker egy nagyon magas polcra fog kerülni, több okból is. A Recco ellen mindig nagyon jó nyerni. Nyilván mi vagyunk a világ két legjobb csapata klub szinten. A körülmények, tehát az, hogy itt a Komjádiban hazai közönség előtt tudtunk nyerni, tényleg nem lehetett leejteni a gombostűt sem, annyian voltak. Nekem is írtak, hogy tudok-e jegyet. Már mi se tudtunk, mert egyszerűen elfogyott. És ezzel a csapattal, akivel ugye régóta együtt játszunk és sorozatban nem tudom, hogy hanyadik kupánkat nyerjük. Nyilván egyszer ez a sorozat meg fog szakadni, de reméljük, hogy minél később. És tényleg csodálatosak a hétköznapok, az együtt eltöltött idő, a munka, amikor valakinek fáj valamilye, vagy éppen nincs kedve edzeni, de azok is jók és élvezhetők, amikor 12×200-at úszunk 25-45-re. De utána itt vagyunk, és ezeket a szürke hétköznapokat túléljük és utána egy ilyen közönség előtt tudunk nyerni, ez fantasztikus érzés. Ezért érdemes elkezdeni és ezért érdemes csinálni ezt a sportot. Nyilván az elején Fekete Gergő húzta a csapatot, aztán jött a Manda, jött a Manó és ott volt a Soma, ott volt a a Papi a kapuban. Mind a ketten nagyon jól védtek, volt egy nagyon jó védekezés. Azért a Reccónál meg lehet nézni a lövő sort, hogy fej-fej mellett vannak a játékosok, ha összehasonlítjuk a mi csapatunkkal. A játék minden elemében négy negyeden át kellett koncentrálni. Nyilván mind a két részről voltak hibák, de ez egy döntőben ahogy megtörténik, ahogy hibázol egyet, egyből tovább kell tudni lépni, mert ott a következő pillanat. Ebben jól teljesítettünk. Mindenki jól teljesített. És a kritikus pillanatokban jól védekeztünk. Három és fél percig nem kaptunk a végén gólt. És igazából eggyel kell vezetni a legvégén, és ezt mi teljesítettük.
Vogel Soma
Elsősorban azért különleges számomra ez a meccs, mert ez volt az első tétmeccsem június óta, akkor volt Olaszországban a felkészítő tornánk a válogatottal. Azóta nem vettem rendes tétmérkőzésen, hivatalos mérkőzésen részt. Voltak ugye mélypontok itt az eltelt hónapokban. Jó érzés egy ilyen intenzitású mérkőzésen, és egy győztes mérkőzésen visszatérni. Teljesen újdonságként ért az egész hangulat, az, hogy ilyen sokan vannak. Azért ma szerintem még jobban kitettünk magunkért az átlagoshoz képest, a fényekkel, a szurkolók is csodálatosak voltak. Ezekhez vissza kell szokni, bár talán az a legjobb, hogy nem szokom meg, mert akkor mindig, ahogy ma is, óriási energiát tudnak adni. Nyilván, amit meg kell szokni, az maga maga a mérkőzésnek a folyamata, a menete és az az érzés, amit most a sok kihagyás miatt elvesztettem, és kicsit vissza kell szerezni, ahogy az egész kapuban lévő mozgás az természetesebbé váljon. Ezt a kapuscsere taktikát már gyakoroltuk, és láthatták a nézők korábban a Magyar Kupa hétvégén is. Ez tervezett volt, hogy ma valószínű ez lesz a forgatókönyv. Az nem volt biztos, hogy mikor lépjük meg ezt a cserét. Nagyon jól jött ki szerintem, és én általában nem szerettem padról beugrani, de így, hogy ez előre megbeszélt taktika elemként van benne a mérkőzés folyamában, ez nekem is jól jött, mert jobban tudtam visszaszállni a negyedik negyedre, mint ahogy lezártam a másodikat, illetve a harmadik negyedben a Papajo adott egy olyan tartást a csapatnak, ami nekem is erőt adott. Nagyon jó volt nézni kívülről, hogy milyen energiát tudott belevinni a védekezésbe és hozzá tudott tenni. Újdonság ez az egész, de egyelőre azt tudom mondani, hogy jól működik, hiszen a kupán is jól működött a Marcival és a Danival. Az újabb kupagyőzelmeket, trófeák megszerzését, nem úgy élem meg, hogy na már megint még egy és nem ad egy pluszt, hanem mintha az első lenne. A hétköznapokban vagy egy bajnoki, egy BL-csoportmeccsen, ahol jobban érezzük azt, hogy mekkora nyomás nehezedik ránk, hiszen most mindenki minket akar megverni, mert évek óta mindent mi nyerünk meg. A döntőkben viszont annyi rutint szereztünk már és annyira otthon mozgunk, hogy a lélektani előnyt azt nálunk érzem, és azt is, hogy pont a rutin és amiatt, hogy folyamatosan ott vagyunk, ez nekünk valahogy természetesebb.
Az FTC Szuperkupa győztes férfi vízilabda csapata a 2025/2026-os szezonban
