Igaz, ehhez a szabályokat nem ismerő játékvezető is kellett – amint ez az összefoglalóból is kiderül.

Férfi labdarúgás, NBIII – Dél-Nyugati csoport, 8. forduló
FC Nagykanizsa 2-1 (2-1) Ferencvárosi TC II
Gólok: Lőrincz (7.), Medgyesi (31.), ill. Szerdiukov (40.)

Ulviczki – Lukács L., Komáromi, Takács, Vén B. (Lestál, 81.) – Kokovai (Kovács K., 86.) – Birkás, Szerdiukov, Vén Á. (Berényi, 77.) – Gólik, Varga Z. (Knáb, 86.)

Azt gondolhatnánk, az ember utoljára általános iskolás korában veszi zokon a koránkelést, de nem: a Nagykanizsa azért tette 11-re a vasárnapi bajnokit, mert nekik is mindig ekkorra kell utazniuk a budapesti összecsapásaink alkalmával. Sebaj. A kupahétvége miatt múlt pénteken edzőmeccset játszottunk, ahol 4-3-ra vertük a Monort (Lakatos, Gólik 2x, Birkás); ez alkalommal Varga Zétény játszott vissza, Olalekan az Iváncsa elleni meccs óta sérült.

Izgalmasan kezdtünk: előbb egy hazai lövés kerülte el a bal felsőt, majd Varga remek centerezéséből Gólik gurított mellé igen nagy helyzetben. Mint legutóbb, a hazaiak most is gyorsan betaláltak, egy jobb oldali beadást Lőrincz bólintott a hosszúba, 1-0. Mezőnyben felvettük velük a versenyt, de a kanizsaiaknak adódtak a helyzeteik, előbb egy gyorsan elvégzett szabadrúgásból vezettek veszélyes kontrát, majd Ulviczki védett egy éles szögből leadott lövésnél, közben azonban az egyenlítésre is adódott esély, hiszen Komáromit szabálytalanul rántották le a tizenhatoson belül. A tizenegyesnél Gólik sajnos elcsúszott, kétszer érintette a labdát, ám az a kapuba hullott, így a szabályoknak megfelelően (az ilyen esetekről a FIFA Szabályalkotó Testülete júniusban tett közzé elég egyértelműen fogalmazó nyilatkozatot) újrarúgásnak kellett volna következnie – Gáspár András játékvezető persze közvetett szabadrúgást ítélt kifelé. A 31. percben megduplázták előnyüket a hazaiak: kapusunk túl hosszan tolta meg a labdát, Medgyesi lecsapott rá, 2-0. Vissza is vett az ellenfél, amit gyorsan kihasználtunk, a 40. percben Varga kapott egy indítást, balról középre gurított, Szerdiukov pedig a kapust kicselezve szépített, 2-1 – ismét meccsben voltunk, és egy nagy Komáromi-mentésnek köszönhetően csak egygólos hátrányban vonultunk szünetre.

A második félidőben kezdeményezőbbek voltunk, a labda nálunk volt többek, a Kanizsa kontrákra rendezkedett be, de gyakorlatilag nem talált kaput. A beállt védelemre így sem találtunk ellenszert, az első percekben Szerdiukov gurított gyengén a bal alsó irányába, később Vén tekert szépen, de próbálkozása a bal kapufa tövéről kifele pattant, így az eredmény már nem változott, oda-vissza (de főleg vissza) pocsék játékvezetés mellett kikaptunk Nagykanizsán.

A tabellán ezzel visszaestünk a harmadik helyre, előttünk három ponttal vezet a Kaposvár, eggyel a Nagykanizsa. Jövő héten az első öt meccsen gólt sem szerző, de azóta veretlen Balatonlelle ellen folytatjuk hazai pályán – hogy melyiken, egyelőre nem 100%, de az biztos, hogy 11 órától.