Marcel azt is elmondta, mit csinál majd az aktív pályafutása lezárása után.
– Hogyan emlékszel vissza a Fradinál eltöltött éveidre?
– Pályafutásom legszebb éveit töltöttem el a Fradinál. Rengeteg felejthetetlen emléket és élményt vihettem magammal az Üllői útról, amiért örökké hálás leszek a klubnak.– Mondhatjuk, hogy a Bajnokok Ligája csoportkörös szereplés kiemelkedik ezek közül. 25 év után jutott be csapatunk ismét a BL-be. Ebben te is fontos szerepet játszottál. Milyen volt többek között Cristiano Ronaldo és Lionel Messi ellen pályára lépni 2020-ban?
– Természetesen mindannyiunk álma volt, hogy bejussunk a Bajnokok Ligájába. A Fradi nagy klub, amelynek az a célja, hogy címeket nyerjen. Az, hogy végül a Bajnokok Ligájában kötöttünk ki, természetesen elképesztő érzés volt. Elég szerencsésnek mondhatom magam, hogy játszhattam Messi és Ronaldo ellen. Szavakkal leírhatatlan!– Van olyan történet a Fradiban töltött időszakodból, amit a szurkolók még nem hallottak, de fontos emlék marad számodra?
– Be kell vallanom, előzetesen teljesen más képem volt Magyarországról, mivel korábban soha nem jártam ott. A Budapesten eltöltött évek után nyilvánvalóan megváltozott a véleményem. Szeretem ezt az országot, mert minden szervezett, és látom, hogy a magyarok jogosan büszkék a hazájukra, még a sporton kívül is. Mindig nézem a Fradi meccseit, amikor csak tehetem. A futballpályafutásom legszebb időszakát a Ferencvárosnál töltöttem.– Mit tanultál ebből az időszakból?
– A Magyarországon töltött időszakom után súlyos sérülést szenvedtem, és több mint egy évig nem tudtam játszani. Abba akartam hagyni a focit, mert azt hittem, hogy nem fogok meggyógyulni. Ez csak azt mutatta meg, milyen gyorsan haladnak a dolgok ebben a szakmában, és hogy minden pillanatot ki kell élvezni, és mindig a földön kell maradni. Sergei Rebrov mindig azt mondta, hogy nagyon nehéz a csúcsra jutni, de nagyon könnyű leesni onnan. Szerencsére a kezeléseknek köszönhetően újra formába lendültem, és folytathattam a játékot.– Hogy érzed magad most Horvátországban?
– Horvátországot tekintem otthonomnak. Itt él a családom. Az egész életemet itt építettem fel. Nem is lehetnék boldogabb. A sérülésem után újra élvezni akartam a futballt, de az is fontos volt, hogy a családommal lehessek, ezért döntöttem úgy, hogy Horvátországban játszom.– Vannak terveid a játékos pályafutásod utáni évekre?
– Amióta elkezdtem profi szinten futballozni, a feleségemmel mindig is azon gondolkodtunk, hogyan tudunk a jövőben majd úgy élni, ha a labdarúgás már nem lesz része a mindennapjainknak. Az életünkben hozott jó döntéseknek köszönhetően szerencsére úgy alakíthatjuk majd a jövőnket, ahogy elterveztük. A karrierem után teljes munkaidős apa szeretnék lenni, sok időt szeretnék a családomnak szentelni.– Mit üzennél most a Fradi-tábornak?
– Szeretném megköszönni nekik a három évig tartó támogatást. Ez volt karrierem legjobb és legsikeresebb három esztendeje. Mindig büszke leszek arra, hogy egy lehettem közülük.A teljes interjú: Fradi.hu





