Adolf Balázs egy bronzot, Varga Ádám pedig egy bronzot és egy ezüstöt nyert. Gratulálunk!

Varga Ádám a VB rajtja előtt így nyilatkozott: „Tetszik a pálya, elsőre nekem Belgrád jutott eszembe, már csak azért is, mert mellettünk vannak strandolók. A pálya elég szeles egyelőre. Eső és hőmérséklet csökkenés várható, de emiatt nem bánkódom annyira, szerintem minél rosszabbak a körülmények, nekem annál jobb. Tetszik a verseny hangulata, jó a garázsunk, minden adott, hogy ez egy jó világbajnokság legyen.”

A férfi K-1 500 méter első előfutamában került sorra a szám regnáló Európa-bajnoka, Varga Ádám, aki nagyon rosszul kezdte első pályáját, alaposan beragadt a rajtnál és több mint egy hajóhossz hátrányt kellett ledolgoznia. Klasszisát bizonyítja, hogy hamar felzárkózott, féltávnál már a második volt, majd a második 250 méteren ellépett riválisaitól és végül magabiztos győzelmet aratott. „Meg kellett küzdeni ezért a győzelemért, főleg az után, hogy elrontottam a rajtot – mondta a parton Varga Ádám. – Volt egy hang a rajt után, azt hittem, visszalőtték, ezért megálltam, az utolsó százötven méteren pedig felakadt egy hínár a hajómra, alig értem be. A folytatásban figyelek arra, hogy ne álljak meg a rajt után, és lehet, hogy kormányt is cserélek. Az viszont biztató, hogy így is végig tudtam jönni, jó formában érzem magam.” – mondta a Ferencváros versenyzője, aki egyébként összesítésben még így is a legjobb idővel jutott be a középfutamba.

A középfutamban egy szépen felépített pályával és újabb futamgyőzelemmel zárt. „Ez a pálya most nagyon jól ment. Ugyanazt meg tudtam csinálni, mint az előfutamban, csak a rajt után nem álltam meg és ezúttal hínár sem hátráltatott. Láttam az ellenfeleket a szemem sarkából, tudtam, hogy a norvég versenyző az elején mindig nagyon vezet, ez nem okozott meglepetést. Én azonban a saját pályámmal foglalkoztam. A döntőben szeretném folytatni az idei szériámat, amit elkezdtem a világkupákkal, majd folytattam az Európa-bajnoksággal, úgy érzem, hogy jó formában vagyok ehhez. Meglátjuk, hogy ki tud esetleg beleszólni ebben.” – nyilatkozott az MTI-nek Varga Ádám.

A döntőben az ötös pályáról várhatta rajtot. A középfutamban csak az orosz Maxim Spesivtsev evezett nála jobb időt, de a döntő mindig egy más kávéház, pláne, hogy ott volt a mezőnyben Graneri, Pimenta és a címvédő Dostál is… Ádi nagyszerűen kapta el a rajtot, féltávnál csak Spesivtsev volt előtte kevéssel. Őt nem sokkal később meg is előzte, átvéve ezzel a vezetést, és úgy tűnt végre meglehet a hőn áhított világbajnoki címe. Csakhogy fent az egyesen ekkor indult meg Josef Dostál, aki az egész szezonban a szélső pályákról, a hajrában tudott robbantani. Most is ezt tette és ezúttal jött be neki a legjobban ez a taktika, kilenc századdal happolta el Ádi elől az aranyat. „Aranyéremért jöttem, emiatt van bennem egy kicsi csalódottság, de nem teljes mértékben, mert sikerült jó pályát mennem és szoros versenyben lettem második. Maga a teljesítmény jó volt, de egyvalaki egy kicsit gyorsabb volt nálam – mondta az MTI-nek a Ferencváros kajakosa. – A rajtra nagyon koncentráltam és úgy éreztem, utána is jól be tudtam osztani az erőmet. A végén, amikor már mindenki nagyon el volt fáradva, akkor is jól tudtam jönni. Tényleg ennyi történt csak, hogy valaki egy picit gyorsabb volt. Futam közben nem érzékeltem Dostalból semmit, csak a befutó után láttam, hogy előttem ért be. Ez egy világbajnoki ezüstérem, ami nagyon szép eredmény.” – értékelt Varga Ádám.

A férfi kajakosok K-1 5000 méteres döntője zárta a világbajnokságot, Varga Ádám pedig az ötszázas ezüst után, egy bronzéremmel búcsúzott Milánótól. A dán Mads Pedersen és a dél-afrikai Hamish Lovemore az elejétől külön csatát vívott a győzelemért, miközben Ádi Pimentával és a norvég Volddal alkotta az üldözőbolyt. Az FTC kajakosa jól teljesített a futószakaszokon is, majd az utolsó 150 méteren megindította a hajrát, amivel egyértelműsítette a harmadik helyét. „Örülök ennek a harmadik helynek, előzetesen az ötödik, hatodik helyre vártam magam. Nem hittem volna, hogy Pimentát le tudom finiselni. A vízen nagyon jól mentem, a futás nem úgy ment. Úgy voltam vele, hogy csinálok egy olyan utolsó 200 métert, mintha síkvízi lenne, hát bejött. A futás részén van még mit javítani, nekem ez volt az első éles futásom. Sokat fogok gyakorolni, sokat edzek majd ezen a területen is, és akkor egy ennél még szebb eredmény is benne van. Örültem, hogy olyan versenyzők ellen tudtam versenyezni, mint Pedersen és Lovemore, eddig csak a TV-ből néztem őket. Összességében jó érzésekkel megyek haza. Dupla annyi érmet szereztem, mint ami eddig volt világbajnokságról, boldog vagyok, hogy már három világbajnoki érmem van.” – mondta Varga Ádám.

Adolf Balázs C-1 1000 méteren abban a tudatban indulhatott, hogy egy esetleges első hely a döntőt jelentené számára. Nagyjából öt-hatszáz méterig meccsben is volt a görög Dimopoulosszal, utána azonban szándékosan visszavett a tempóból és a harmadik helyen jutott be középfutamba. „Éreztem, hogy ez ma nem én vagyok, nagyon elsőpályás volt. Tudtam, hogy kemény lesz és próbáltam úgy bemelegíteni, hogy ne egy első pályára hasonlítson, de valamiért ezt még nem tudom kiküszöbölni. Viszont nem vagyok kétségbeesve, a középfutamban majd szépítek. Az EB-n kijöttek hibák, hiányosságok. Nyilván hat hét alatt nem lehet csodát tenni, de nem is ez a célom, hanem hogy megtaláljam azt az utat, ami előrevisz.” – fogalmazott a négyszeres világbajnok.

„Így volt izgalmas nem? Csináltam egy kicsit a show-t nektek!” – ezek voltak Adolf Balázs első mondatai a parton, miután óriási hajrával megnyerte középfutamát. Való igaz, aggódtunk Bazsiért, hiszen még az utolsó 250 méter megkezdésekor is csak ötödik volt és a harmadik helytől egy hajónyi távolság választotta el. Az FTC négyszeres világbajnoka viszont óriásit robbantott, nemcsak a moldáv Tarnovschit, de a románok klasszisát, Chirilát is megelőzte, így a hármas pályáról várhatja majd a szombati finálét. „Nem volt ez eltervezve, úgy voltam vele, hogy az utolsó 250-en lehajtom a fejemet, nem nézek se jobbra, se balra, belerakok mindent. Ez a győzelem ad most egy ki önbizalmat, bár hozzá kell tenni, hogy nem mindenki van csúcsformában, meg vannak hiányzók is a mezőnyben. Magamon is azt érzem, hogy egy kicsit messze vagyok a korábbi években mutatott formámtól, de nem feltétlenül baj ez, nem hiszem, hogy négy éven keresztül padlógázon lehet menni.” – fordította komolyabbra a szót Balázs.

A döntőben Balázs féltávnál még csak a kilencedik helyen haladt, és miközben a kamera a simán nyerő Martin Fuksát mutatta, az utolsó száz méterhez érve azon kaptuk magunkat, hogy az FTC kenusa már megint a román Chirilát üldözi. Húsz méterrel a vége előtt még volt benne annyi, hogy őt is megelőzze, így 2021 után ismét világbajnoki bronzérmes lett a kenu egyesek olimpiai távján. „Kívülről nézve vészesnek tűnhetett, hogy az utolsó helyen vagyok, de szerintem én mentem egyedül egyenletes pályát a mezőnyben, a többiek túl erősen kezdtek. Én próbáltam magamra figyelni és nem a többiekkel foglalkozni. Helyén kell ugyanakkor kezelni ezt a bronzérmet, hiszen olimpia utáni évben vagyunk, nem mindenki volt csúcsformában, ezzel együtt természetesen jó érzés és plusz motivációt adhat a következő évekre. Az azonban biztos, hogy a következő hónapban egy nagy pihenésre lesz szükségem. Nagyon jó érzés, hogy van egy fix formám, amit évről-évre meg tudok őrizni, ha ebből előrébb tudok lépni, az bármire elég lehet.” – mondta Balázs.

C-1 5000 méteren Adolf Balázs a szokásosnál valamivel visszafogottabban kezdett, az első körben még a középmezőnyben haladt, de csak a moldáv Tarnovschi és a spanyol Duro tudott ellépni a többiektől. Balázs féltáv körül a vezető kettős mögött a lengyel Glazunow és az olasz Tacchini társaságában haladt. Az ötödik kör végén úgy tűnt, hogy az FTC kenusa el tud szakadni, azonban az egyik bójánál felakadt, ami miatt jelentős időt vesztett, Glazunow pedig megelőzte. Négyszeres világbajnokunk a hajrában próbált közelebb férkőzni, de maradt a negyedik helyen.