Felfrissítheted tudásodat a Karabahról és azt is láthatod, mi történt velük az elmúlt 3 évben.

Az azeri klub nevét adó Karabah (pontosabban Hegyi-Karabah) a cári Oroszország végével került viták középpontjába, amikor a térségben élő grúzok, azeriek és örmények önálló köztársaságokat hoztak létre, majd több területért háborúzni kezdtek – ezek egyike volt Karabah. A konfliktusnak az vetett véget, hogy a szovjetek 1920-ban bevonultak, és létrejött a transzkaukázusi szovjet tagköztársaság. Egy hétfős politikai bizottság alakult, amely előbb az örményeknek adta Karabahot 4-3 arányban, majd egy nappal később megváltoztatta a döntését, az azerieknek adva azt. A terület miatti etnikai konfliktus a szovjet időkben is fortyogott, kisebb összetűzésekkel, azonban a Szovjetunió szétbomlásának kezdetén, 1988-ban, egészen pontosan annak februárjában tüntetéssorozat kezdődött, hogy Karabah legyen az örmény szovjet területek része. Ekkor Karabahban háromnegyedrészt örmények laktak és a helyi politikai bizottság is az egyesülés mellett volt. Gorbacsov találkozott az ügyben aktív helyi vezetőkkel, de – más, az ország tagköztársaságai közt zajló területi vitákra is tekintettel – kihangsúlyozta, hogy a szovjet alkotmány nem ad módot területi változtatásokra.

Ezzel egyidőben az etnikai alapú bűncselekmények (gyilkosságok, nemi erőszakok, verekedések) száma elkezdett növekedni, majd mikor egy azeri halála miatt többezres tömeg megindult Agdamból (a Karabah eredeti otthonából) Hegyi-Karabahba, Askeranban tömegverekedés tört ki, két halottal. Ez pogromokhoz vezetett az azeri területeken élő örmények ellen – ami mindkét oldalon erőszakhullámot indított. Márciusban a szovjet központi bizottság megerősítette: Karabah marad azeri fennhatóság alatt. Mindkét oldal elkezdte kilakoltatni az ott lakó örmény ill. azeri lakosságot, erőszakos lakosságcsere zajlott. 1988 decemberében óriási földrengés rázta meg az örmény területeket, 25.000-en hunytak el. A tragédia hátterében a szovjet hatóságok letartóztattak több örmény vezetőt. 1989-ben örmény csoportok vasúti blokádot indítottak, egyre súlyosabb és súlyosabb pogromok, harcok zajlottak, 1989 januárjában pedig Bakuban szovjet tankok lőttek az azeri tömegbe. Az örmények függetlennek kiáltották ki magukat 1990 augusztusában, a lakosság kifosztotta a térségben lévő fegyverraktárakat és ebben az évben már nyílt szovjet – örmény harcok is zajlottak.

1991-ben Gorbacsov a Szovjetunió fennmaradásáról írt ki népszavazást, ebben az örmények nem vettek részt. Ekkor a szovjet hadsereg is beszállt már a kilakoltatásba, ezzel fokozva a helyi örmények harci kedvét. A karabahi háború teljes erővel ezután kezdődött, mindkét oldalon katonaviselt, sokszor Afganisztánt is megjárt önkéntesekből hadsereget állítottak fel. Az azeri oldal felszerelésben és emberanyagban is fölényben volt, azonban tisztjeik – az azerieket lenézték a Szovjetunióban – alig voltak. A következő két évben zajlott az örmény – azeri háború. Érdekesség, hogy bár a konfliktus javarészt nem vallási, hanem etnikai alapú volt, a nyugati média egyértelműen a keresztény örmények mellé állt, a muszlim azeriekkel szemben – ma ez nem biztos, hogy így lenne.

1993 júniusában az örmény erők megtámadták a Karabah menti Agdam városát, amely az azeri haderő egyik fő felvonulási területe volt. A földig bombázták és elfoglalták a várost, elpusztult a helyi csapat a stadionja is. A térségben élő mintegy 150.000 azerit kitelepítették, sokukat kivégezték. A következő hónapokban az örmények egyre nagyobb fölénybe kerültek, miközben mindkét oldalon kimerülőben voltak a tartalékok. Ez vezetett az 1994-es, Oroszország segítségével kötött békéhez, amellyel a vitatott területek Örményországhoz kerültek.

2020-ban kiújult a karabahi háború, az azeriek visszafoglalták az agdami szellemvárost, kimondott cél, hogy újjáépüljön itt a városi stadion, és hogy a csapat visszatérjen eredeti otthonában. Ez a konfliktus jelenleg is zajlik, a határtérségben, a bakui találkozótól 250 kilométerre az elmúlt napokban is ágyúzták egymást a felek. A két ország konfliktusa az elmúlt három évben tovább súlyosbodott. 2022 decemberében az azeri elzárták a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő egyetlen utat, a Lacsin-folyosót, majd 2023 szeptemberében megtámadták Hegyi-Karabahot és az “Artszak-köztársaság” (az FC Noah első neve FC Artszak volt), feloszlott, százezer örmény hagyta el a területet, amely azeri kézre került. Az elmúlt hetekben aztán a Fehér Házban egy háromoldalú egyezményt írtak alá, amely legalábbis a béke reményével kecsegtet. (Talán mindenki számára érthető, miért nem tanácsos egy azeri csapatot örménynek hívni…)

Agdam város csapatának tagjai is a kitelepítettek és elhunytak közt voltak természetesen. A klub a háborút megelőző negyven évben (1951-ben alapult) minimális sikereket ért el helyi bajnokságokban, legnagyobb sikerük az, hogy az azeri bajnokságot megnyerve 1988-ban elindulhattak a szovjet másodosztályban. Ekkor nevezték át a Mezul néven alapult, majd Safak néven újjáalakult klubot Karabahra – nyilvánvalóan az épp kitörőben lévő konfliktus hatására.

Érdekesség, hogy az 1993-as háborús bajnokságot és kupát megnyerték és beköltöztek a Leninről az 1966-os VB bírójáról Baramovra átnevezett bakui stadionba – ebben a ma 31.000-es építményben rendezik a szerdai meccset is. A következő évek anyagi nehézségekről és 1996-től kupaindulásokról szólt, hol a KEK-ben, hol az UEFA-kupában. Első nemzetközi győzelmüket az Intertotó-kupában aratták, a Makkabi Haifa ellen.

Az anyagi nehézségek 2000 után, a legnagyobb helyi, főleg élelmiszeripari konszern, az Azersun beszállásával oldódtak meg, 2006-ban megnyerték a kupát is. A csapat sorsa akkor fordult teljesen meg, amikor az akkor 36 éves Gurban Gurbanov került a csapat élére 2008-ban. Az azeri válogatottsági rekorder a Karabah előtt egy szezont edzősködött, a nagy rivális Neftcinél. Az azóta eltelt 17 évben a ma 53 éves szakember a Karabah mestere.

Rövidpasszos játékot kezdett játszani a csapattal, a Barcelona játékát másolva a kupát azonnal megnyerték, a bajnoki címre azonban várni kellett. A nemzetközi kupa Gurbanovéknak azonnal feküdt azonban. Első selejtezősorozatában kiverték a Rosenborg mellett a finn Honkát is, csak a Twente állította meg őket az EL-playoff-ban (1-3). A következő évben is eljutottak az EL-playoffig, többek közt a Wisla Krakkót kiverve, azonban ott a Dortmund túl nagy falat volt (0-5).

A következő évben fordult elő először és utoljára, hogy nem jutottak be egy nemzetközi kupa playoffjába, az EL harmadik körében a Brugge-t ugyan hazai pályán verték (1-0), idegenben simán kikaptak (1-4). 2013-ban újabb EL-playoff, a Frankfurt ellen nem volt esélyük (1-4).

A 2013-14-es bajnokságban sikerült megelőzni a riválisokat, így a BL-ben indulhattak 2014 nyarán. A Salzburgot verték hazai pályán (2-1), idegenben kikaptak (0-2), így átkerültek az EL-selejtezőkbe, ott a Twentét ezúttal már legyűrték (1-1, idegenbeli góllal), a csoportkörben pedig egy győzelemmel és három döntetlennel (köztük az Inter ellen) harmadikok lettek.

A bajnoki címek sorra jöttek, ezzel együtt a csoportkörök is – 2014 óta minden szezonban csoportköröztek (!). Verték ki a Young Boyst, a Viktoria Plzent, a Göteborgot, verték meg az Anderlechtet, s oda-vissza a PAOK-ot is.

2017 nyarán a Koppenhágát ütötték ki első BL-playoffjukban (2-2, idegenben lőtt több góllal), a BL-csoportkörben az Atletico ellen két döntetlent értek el, a Roma és a Chelsea azonban nagy falat volt, így negyedikek lettek. Egy évvel később a Serifet verték ki a csoportkörért, 2019-20-ban szerencsés volt a sorsolásuk (a BL-ben indulva a Partizanit, a Dundalkot és a Linfieldet kellett kiverjék az EL-csoportkörért, az APOEL ellen nem ment a playoffban), a csoportkörben a harmadikok lettek a Dudelange-ot megelőzve.

A 2020-21-es, egymeccses selejtezősorozatban a Molde tizenegyesekkel verte ki őket, azaz csak a büntetőkön múlt az, hogy ne kerüljünk velük össze. Az EL-playoffban a Legiát simán verték (3-0), így megint az EL-ben szerepelhettek (csoportnegyedikek lettek.)

2021-ben elbukták a bajnoki címüket, először 2014 óta, így az EKL-ben indultak, minden párharcukat simán hozták (Asdod, AEL Limasszol, Aberdeen). Az EKL-csoportban 11 ponttal a másodikok lettek, így tavasszal is szerepelhettek a sorozatban. Ennek örömére az azeri elnök határozatban 5 millió euróval megtoldotta az UEFA-bevételeket és ünnepi vacsorán fogadta a csapatot.

A 2022-es szezonban a Lech ellen kezdte a BL-szezont a Karabah, Poznanban is az ellenfele fölé nőtt, de ott még kikaptak 1-0-ra, Bakuban azonban földbegyalulták a lengyel bajnokot, 5-1 lett az eredmény. Az előző kört otthon kezdték, a Zürich elleni 3-2 hozhatott volna akár nagyobb különbséget is, Zürichben a rendes játékidő végén hozta hosszabbításra a svájci bajnok a meccset (1-2), a hosszabbításban aztán egy egyenlítő góllal kivívták a továbbjutást az azeriek.

Utána mi következtünk. 2022-es párharc idegenbeli odavágóján átadtuk a területeket, de talán picit mi voltunk a veszélyesebbek, Boli góljával a 17. percben megszereztük a vezetést, az azóta hozzánk igazolt, majd – az alighanem nemsokára újra Karabahba igazoló – Owusu találatával lett 1-1 a végeredmény (xG 1.7 – 1.35 ide). A visszavágón Dibusz előtt a Botka, Thelander, Kovacevic, Civic négyes játszott – nem jól… A hetedik percben Zoubir találatával már vezettek a vendégek, 2 perc múlva Tokmac beadása után Boli és Traoré is egyenlíthetett volna, de nem jött össze. Wadji 54. és 78. perces találataival 0-3 volt, majd Traoré a 86. percben szépített (2.11 – 2.42 xG). Érdemes megemlíteni, hogy míg 2022 nyarán a Karabah volt előttünk az UEFA-ranglistán – nekik 25 (63. hely), nekünk 15.5 (98.) pontunk volt -, mostanra ez már megfordult: az előző szezont mi a 57. helyen zártuk, 39 koefficiens-ponttal, ők a 69.-en, 32-vel.

A BL-playoffban a Plzen ellen egy hazai 0-0 után 2-1-re kikaptak idegenben, majd az EL-csoportban (Freiburg, Nantes, Olimpiakosz) harmadikok lettek 8 ponttal, a Gent elleni EKL-playoffban pedig két 1-0 után tizenegyesek döntöttek a belgák javára.

A 2023-24-es szezonban a BL-ből a Raków egy bakui 3-2-es sikerrel (4-3 összesítésben) verte ki őket, így az EL-ben vigasztalódtak. A csoportban másodikok lettek a Leverkusen (0-1, 1-5) után, de a Hacken és a Molde előtt. A rájátszásban a Braga ellen egy hazai vereség után idegenben, hosszabbításban győztek 4-2-re, a nyolcaddöntőben a Leverkusen pedig csak hatalmas erőfeszítések árán jutott túl az azerieken. Bakuban a Karabah már 2-0-ra vezetett, Schick csak a hosszabbításban tudott egyenlíteni (2-2). Leverkusenben is vezettek 2-0-ra, a 67. percben Juninho lőtte a második góljukat, ekkor már 3 perce emberhátrányban voltak. Patrik Schick a 93. és 97. percben fordította meg a párharcot (3-2).

A tavalyi szezonjuk a nemzetközi porondon nem sikerült fényesen. Bár a harmadik körben nagyon lesimázták a Ludogorecet (1-2, 7-2), a playoffban a Dinamo Zágráb 0-5-tel tette ugyanezt velük. Az EL-ben 7 vereség mellett csak egy győzelem jött össze nekik, idegenben a Bodo/Glimt ellen 2-1-re győztek, ők lettek az utolsók az EL-tabellán – mi a 17. helyen zártunk.

Az idei szezonban két könnyű ellenfelet hozott a sors svájci keze, az ír Shelbourne ellen idegenben 3-0-ra, hazai pályán 1-0-ra, a macedón Skendija ellen idegenben 1-0-ra, hazai pályán 5-1-re győztek – az első bajnokijukat elhalasztották a Szabah ellen a hétvégén.

A két csapat közt aktív „kereskedelem” zajlott az elmúlt három évben. 2023 telén leigazoltuk Owusut, akinek idén nyáron bontottuk fel a szerződését – és aki könnyen újra a Karabah játékosa lehet. 2024 nyarán érkezett Kady, aki Karabahból igazolt Oroszországba, 1376 perc alatt nálunk 3 gólig és 7 asszisztig jutott, majd a télen elcseréltük az általunk már évek óta „üldözött” Julio Romaóra az azeriekkel. Érdemes még hozzátenni, hogy a tavaly nyáron rekordfizetésért a Dinamo Zágrábhoz szerződő Samy Mmaeet idén nyáron kölcsönvette a Karabah.

2023-ban az ausztriai edzőtáborban is játszottunk velük egy felkészülési meccset, ami 3-3-as iksz lett:

A Karabahnak ez lesz a negyedik Bajnokok Ligája playoffja, egy siker (2017-18, Koppenhága) után a Plzen (2022-23) és a Dinamo (2024-25) is kifogott rajtuk – remélhetőleg a közép-európai csapatok ellen jövő szerdán már 0-3 lesz a mérleg.

A XXI. századot tekintve Gurban Gurbanov és a Karabah még nálunk is tapasztaltabb Európában, Gurbanov 188 meccsen irányított a nemzetközi sorozatokban: ezeken 76 győzelem, 46 döntetlen mellett 66 vereséget szenvedtek – Dibusz Dénes a razgradi meccsen érte el a klubrekordot jelentő 100. nemzetközi meccsét. Az azeri Ferguson nem meglepő módon – a Karabah irányításával párhuzamosan – egy éven keresztül szövetségi kapitány is volt, ott azonban nem tudott igazi sikereket aratni. A nyolc bajnoki címet és öt kupagyőzelmet elérő mester Azerbajdzsán egyik legnépszerűbb embere és a klub talán legnagyobb értéke.

A Karabah igen agresszív letámadásos, gyors, rövidpasszos játékra törekszik, és magas labdabirtoklásra, de ha a párharc szükségletei úgy hozzák, a hosszú passzoktól és a kontráktól sem idegenkednek. 4-2-3-1-ben fociztak mind a négy eddigi selejtezős találkozójukon, átlagosan 18-at lőttek, 2.93 xG-ből 2.5 gólt szereztek, míg 0.66-ból 0.25-t kaptak.

A három évvel ezelőtti csapatból a kapus Mahamadalijev a klubnál van, de helyette már a lengyel Kochalski az alapember a kapuban. A védelemben a belső védő Mustafazada régi ismerős, az ő párja eddig Kevin Medina volt, aki 3 éve is a Karabah játékosa volt, de sérülés miatt kihagyta a párharcot. A két szélsőhátvéd a brazil Matheus Silva és Elvin Csafargulijev lehet majd. Eddig Samy Mmaee egy félidőt játszott. Medinával és Csafargulijevvel kapcsolatban is cikkezett korábban az azeri sajtó arról, hogy megszereznénk őket.

A két védekező középpályás egyike, a montenegrói Marko Jankovic 3 éve is az ellenünk játszó csapat tagja volt, a nyáron szerződtetett brazil Pedro Bicalho érthetően nem (a 24 éves játékos szerződése lejárt a Palmeirasnál). Az előttük játszó hármas (Leandro Andrade, Kady, Zoubir – utóbbi gólt is lőtt) mindannyian pályára léptek három éve, bár egyszerre nem voltak a pályán. A csatársorban a 21 éves, sajátnevelésű, hétszeres válogatott Nariman Akundzada és Gurbanov 23 éves, szintén válogatott fia, Musza Gurbanli váltogatják egymást. Rajtuk kívül a ghánai Emmanuel Addai és a 3 éve még kiemeltebb szerepű balhátvéd, Bajramov kapott jelentősebb feladatokat. Az idei négy meccsen Andrade és Akundzada jutott 2+1-ig, Kady és Bajramov pedig 1+1-ig, míg Zoubir két gólpasszt osztott ki. Rajtuk kívül a csupán negyven percet játszó ukrán Kascsuk és Jankovic talált be egyszer-egyszer.

Nemcsak az azeri elnök rajongója a csapatnak, az az azeri bajnokság legnépszerűbb csapata, az azeri egység szimbóluma a Karabah-térség egyetlen képviselőjeként. A csapat bajnokijait az 5800 fős Azersun Arenában játssza, a nemzetközieket a nemzeti Baramov stadionban. A csapat címerét a Karabah nevét adó lovak határozzák meg.