Azt nem mondhatjuk, hogy a Sportintézet válasza szakmai vagy alapos lett volna, de megjött. Mi pedig elküldtük újabb kérdéseinket.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Köszönjük szépen a megkeresést, amelyre az alábbi választ küldjük.

Az állami sportirányítás álláspontja szerint, az állami forrásból működő labdarúgó akadémiáknak elsődlegesen a magyar labdarúgás érdekeit kell szolgálniuk. Ennek szellemében történtek az állami sportirányítás részéről a személyes egyeztetések az akadémiák és az érintett klubok képviselőivel, akikkel a tárgyalások eredményeként az állami támogatásokhoz kötődő, a 2025-ös évre vonatkozó szabályozással kapcsolatos szabályozókat a klubok elfogadták. Ezekről a szabályozókról részletes tájékoztatást adtunk. Az Önök által kért további, a klubokat érintő információk az érintett kluboknál, így az FTC-nél rendelkezésre állnak.

Üdvözlettel,
Sportintézet sajtó

Mi ezt írtuk válaszul:

Tisztelt Sportintézet!

Azzal egyetért mindenki, hogy „az állami forrásból működő labdarúgó akadémiáknak elsődlegesen a magyar labdarúgás érdekeit kell szolgálniuk.” Az elsődleges kérdésünk továbbra is az, hogy miért gondolják azt, hogy a bevezetett intézkedések a magyar labdarúgás érdekeit szolgálják. A nemzetközi példák véleményünk szerint ezt közel sem támasztják alá, sőt. Ezért továbbra is szívesen vennénk egy szakmai interjút a Sportintézet valamely képviselőjével. Amennyiben ez nem lehetséges, a következő kérdésekkel fordulunk most önökhöz:

– Marco Rossi a Csányi-szabály bevezetésekor annak a magyar labdarúgók mentalitását érintő várható negatív hatásairól beszélt. Mit gondolnak erről? Mit tesznek ezek ellen a negatív hatások ellen?

– Milyen vizsgálatok előzték meg a döntést az öt magyar állampolgár állandó szerepeltetésének előírásáról az NBI-ben a kiemelt akadémiákat üzemeltető klubok számára? Milyen vizsgálat, nemzetközi példa mutatott pozitív összefüggést a magas hazai kvóták és a labdarúgás minősége közt?

– Az első fordulók tapasztalatai, különös tekintettel annak a válogatott játékosait hátrányosan érintő hatásai miatt gondolkodnak-e a szabályok/ajánlások módosításán?

– Az első két forduló eredményei alapján minimálisan, 6.4-ről 6.8-ra nőtt az NBI-ben átlagosan pályán lévő magyarok száma a tavalyi szezon óta, Favorovval, Bumbával, Popoviccsal és Krpiccsel is számolva. A 21 évnél fiatalabbaknál ez a változás még kisebb, arányuk a tavalyi 11.68%-ról 11.82%-ra ‘nőtt’. Miért gondolják, hogy ez a változás haszonnal jár a magyar futballnak, vagy a magyar akadémiáknak, különös tekintettel, hogy a szabályozás milyen negatív hatással van a bajnokság nemzetközi versenyképességére, az edzői autonómiára és a bajnokság tisztaságára. Míg az ETO FC vasárnap átlagosan 5.48 magyar állampolgárral állt ki, az állami tulajdonú Újpest csupán 2.2-vel.

– Ha már megemlítettem a Csányi-kötődésű Újpestet. Mikor a Hernádi-Csányi duó vezette MOL megvette a lila-fehéreket, a magyar játékosok preferálásáról beszéltek. Ennek megfelelően a tavalyi szezonban 4.42 magyar játékos volt náluk átlagosan az NBI-ben a pályán. Ratatics Péter klubvezető arról beszélt, hogy az önök és az MLSZ alkotta szabályok következményeként a magyar játékosok költségei a négyszeresére emelkedtek. Ezek után az NBI idei első két fordulójában 2.63 magyar játszott a liláknál. A magyar játékosok hazai ára és fizetésük emelkedése a magyar futball érdeke lenne?

– Mit gondolnak, egy ma 16-17 éves Szalai Ádámot kivásárolná-e ma a Stuttgart egy kiemelt akadémiai klubtól, tekintve a jelenlegi magyar szabályozókat és ‘ifista’ fizetéseket? Ha nem, akkor ez a magyar labdarúgás érdeke-e? Persze tudjuk, Szalai Ádám nevelőklubja, az Újpest nem kiemelt akadémiai csapat, ennek komoly versenyelőnyét élvezve.

– Terveznek-e egy nyílt adatbázist létrehozni, ahol a szurkolók követhetik, klubjaik milyen szabályoknak kell megfelelniük és azoknak hogy felelnek meg? Nem gondolják, hogy a magyar futballszurkolók megérdemelnének ennyit?

– Minthogy a Sportintézet és a Sportállamtitkárság a kézilabdát is felügyeli: nyilván, ha a labdarúgásnál úgy gondolják, hogy „az állami forrásból működő labdarúgó akadémiáknak elsődlegesen a magyar labdarúgás érdekeit kell szolgálniuk”, akkor ez a kézilabdára is igaz kellene legyen (erre eheti interjújában Schmidt Ádám államtitkár úr is utalt). Tekintettel arra, hogy a magyar kézilabda relatív ereje sokkal nagyobb, mint a futballé, miért nincsenek hasonló kvóták, ajánlások a kézilabdában – ha ezek a magyar sport érdekeit szolgálják önök szerint? A hat kiemelt akadémia klubjaiban olykor csak elvétve van magyar, jellemző példa volt a 2025-ös női Final4, ahol a francia résztvevőnél több magyar ‘játékperc’ volt, mint a Győri ETO-nál. Tervezik a labdarúgó akadémiáknál bevezetett gyakorlatot a kézilabdában is bevezetni? Ha nem, miért ez a distinkció?

Továbbra is valódi válaszokban reménykedve,

Szerintetek kapunk kérdéseinkre érdemi választ, számíthatunk tényalapú, szakmai párbeszédre Schmidt Ádámtól, Szalai Ádámtól, Liszkai Dezsőtől?

• Nem, mert nem szakmai alapon hozzák döntéseiket (51%)
• Nem, mert a Dózsát akarják helyzetbe hozni (31%)
• Nem, mert a kérdések ellenségesek (12%)
• Igen, mert nekik is a magyar futball érdeke a fontos (5%)
• Igen, mert korrekt emberek (1%)

A szavazatot rögzítettük!

 Betöltés ...