A máltai Final4 két mérkőzésének statisztikai adatait közkinccsé is tették.

Performance Index (PI) – összetett teljesítménymérő mutató

A Performance Index egy összesített mutató, amely különböző játékszituációkat rögzít és súlyoz, azaz figyelembe veszi a játékosok hozzájárulását a mérkőzéshez több szempontból, nem csak a szerzett gólok alapján.

Az index pontozza például:

– a szerzett gólokat, de más súllyal értékeli a büntetőből, illetve akcióhelyzetből született találatokat,
– díjazza a blokkokat, a labdaszerzéseket, illetve a kiváltott emberelőnyöket is,
– levonással sújtja a kihagyott lövéseket, a kontrákat vagy a kapott kiállításokat.

Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a játékosok értékelésénél túltekintsünk a gólokon, és a teljes mezőnymunkát, döntéshozatalt, védőmunkát, sőt a játékolvasási képességet is figyelembe vegyük. Természetesen a mutatóban alkalmazott súlyértékek vitathatók, sőt: szakmai viták alapját kell, hogy képezzék, hiszen különböző edzők vagy szakvezetők másként értékelhetik az egyes játékelemek jelentőségét.

Ki emelkedett ki?

Az alkalmazott PI-értékek alapján a mezőnyjátékosok közül Manhercz Krisztián, Styilanos Argyropoulos és Dušan Mandić nyújtották a legösszetettebb, legértékesebb teljesítményt a két Final Four mérkőzés során a Ferencváros oldalán. Közülük is Manhercz teljesítménye emelkedik ki egyértelműen, aki nemcsak góljaival, hanem a mezőnyben nyújtott sokoldalúságával, döntéshozatalával és taktikai fegyelmével is a csapat egyik legmegbízhatóbb pillére volt. Gratulálunk neki!

A játékidő szerepe

Az egyéni teljesítmények objektív összevetéséhez elengedhetetlen figyelembe venni egy fontos befolyásoló tényezőt: a játékosok által a medencében töltött időt. Hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki közel 30 percet játszott, mint azt, aki mindössze 10 percet kapott – még ha mindketten fontos gólokat vagy blokkokat jegyeztek is. Ezért a Performance Index értékeket a játékidőhöz viszonyítottuk, így normalizált mutatókat kaptunk, amelyek reálisabb képet adnak arról, ki milyen intenzitással és hatékonysággal járult hozzá a csapat teljesítményéhez, amíg a vízben volt. A játékidőt nem percekben határoztuk meg, hanem azoknak a támadások és védekezések számát vettük alapul, amikor az adott játékos a mezőnyben volt. Ez a korrekció új fényt vet az eredményekre: a korábban már kiemelt Manhercz, Argyropoulos és Mandić hármas mellé Molnár Erik is felzárkózik. Fontos megjegyezni, hogy ebben az értékelésben Vogel Soma kapusteljesítményét nem vizsgáltuk. A kapuspozíció teljesen eltérő megközelítést és saját mutatórendszert igényel – mint például védési arány, kulcsvédések száma, védett fórhelyzetek stb. Ezért a jelen elemzés kizárólag a mezőnyjátékosokra vonatkozik.

Effektív plusz–mínusz – mit mutat a csapat teljesítménye egy-egy játékos vízben töltött ideje alatt?

Egy másik fontos, a kosárlabdában már évtizedek óta alkalmazott teljesítménymutató a plusz–mínusz érték, illetve annak időalapú változata, az effektív plusz–mínusz. Ez a mutató azt vizsgálja, hogy a csapat hogyan teljesített az adott játékos vízben töltött ideje alatt:

– +1 pont, ha ez idő alatt a csapat gólt szerzett,
– –1 pont, ha gólt kapott.

Ez a megközelítés nem az egyéni statisztikákra (mint például gól vagy blokk) koncentrál, hanem a játékos rendszeren belüli hatását vizsgálja: azt, hogy jelenléte mellett milyen irányban mozdult el a mérkőzés. A játékosok plusz-mínusz értékének a játékosok vízben töltött idejével normalizálva kapjuk meg az effektív plusz-mínusz értéket. A normalizáláshoz a játékosra eső támadások és védekezések számát használtuk fel. A plusz-mínusz érték megmutatja, hogy a játékos vízben töltött ideje alatt hogyan alakult a szerzett és kapott gólok különbsége. Az effektív plusz-mínusz mutató pedig azt mutatja meg, hogy hogyan alakult volna ez a szám, ha a játékos végigjátszotta volna a mérkőzést a csapat azonos teljesítménye mellett.

Mit láttunk most?

Az effektív plusz–mínusz értékek alapján Dušan Mandić jelentős pozitív hatással bírt a Ferencváros játékdinamikájára. Bár egyéni lövésmutatói elmaradtak az idényátlagától, jelenléte a vízben számottevően erősítette a csapatteljesítményt – legyen szó figyelemelvonásról, szervezésről vagy védekezésből való visszarendeződésről. Hasonlóan kedvező értéket mutatott Molnár Erik, aki ugyan csak az elődöntőben játszott, de akkor kimagasló hatékonysággal segítette csapatát. Szintén dicséretet érdemel Styilanos Argyropoulos, aki stabil teljesítményével mindkét mérkőzésen pozitív irányban befolyásolta a csapat játékát.

A teljes elemzés: Water Polo Analytics, Varga Dániel a projektről: VLV