Fábián Betti, Mihályvári-Farkas Viki, Betlehem Dávid és Rasovszky Kristóf értékelését is láthatod.

Versenyek: női 5 km, férfi 5 km @ MédiaKlikk
Beszámoló: Fradi.hu, MÚSZ

Az elmúlt napok időrendi csúszása után a tervezett időpontban rendezték meg a nyílt vízi úszók 5 kilométeres versenyét a szingapúri vizes világbajnokságon. Versenyzőinknek rendkívül nehéz dolga volt, hiszen meg kellett küzdeniük az erős napsütéssel, a több, mint 30 fokkal és a magas páratartalommal. A nőknél ott volt a mezőnyben a horvátországi EB-n remeklő Mihályvári-Farkas Viktória és Fábián Bettina. Előbbi folyamatosan tapadt az élbolyra, utóbbi viszont 20 másodperces hátrányba került. Az utolsó, harmadik körre Mihályvári-Farkas feljött ugyan a harmadik helyre, de a hajrában végül megelőzték, így a hetedik helyen végzett, Fábián pedig 11. lett. A férfiaknál két Európa-bajnokunk, Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid indult. A rajt után Betlehem egyből az élre ugrott, őrült tempót diktált, amelyet csak kevesen tudtak vele tartani. A szám olimpiai bajnoka, Rasovszky is az élbollyal úszott. A második körben a német Florian Wellbrock átvette a vezetést, Betlehem és Rasovszky visszacsúszott. A hajrában ugyan még küzdöttek az érmekért, végül nagy csatában, de lemaradtak a dobogóról. Betlehem a hatodik, Rasovszky a 14. helyen ért célba.

Fábián Bettina

Nehéz verseny volt, mert tényleg nagyon meleg a víz és magas a páratartalom. El sem tudom képzelni, hogy bírták a többiek tíz kilométeren keresztül… Kétszer behoztam a leszakadásomat, ami nagyon sokat kivett belőlem. Egyébként is küzdelmes ez az időszak a sérülésem miatt, minden kartempó, sőt, az elején a levegővétel is fájt az edzéseken. Csoda, hogy itt vagyok és végigúsztam a távot, érződött, hogy az elmúlt két hónapban nem tudtam olyan munkát végezni, mint egyébként szoktam. Nem sokan csinálták volna végig ezt a felkészülést ilyen állapotban – a verseny úgy sikerült, ahogy, de ez van, el kell fogadni.

Mihályvári-Farkas Viktória

Ezúttal kevesebbet kellett egyedül úsznom, mint két napja, könnyebb volt, hogy egy bolyban voltunk. Viszonylag korán meg akartam előzni a spanyol lányt, hogy ne lépjenek el tőlünk, de nem engedett el – próbálkoztam innen, próbálkoztam onnan, mindig arcon rúgott… Amikor mellé kerültem, kihúzta a kezem alól a vizet, folyamatosan akadályozott, amivel nagyon sok energiát elvett tőlem a harmadik kör előtt. A végére mentálisan és fizikailag is elfáradtam, ezért is hoztam rossz döntéseket, de összességében örülök, hogy az első nyolcban végeztem. Tanulni kell és kijavítani a hibákat, hogy még jobban összeálljon az úszásom.

Betlehem Dávid

Azzal nem volt baj, hogy Florian az élre állt, azzal volt a baj, hogy a bírói hajó olyat megenged, hogy a második helyről lemaradó Marc-Antoione Oliviere vagy a Greget ölje meg, vagy engem. Ezzel a második-harmadik helyről simán visszaestem a hatodik pozícióba, és akkor itt állok értetlenül, hogy miért nem lehet kizárni ezt az embert. Látszott minden szögből, hogy az a dolga, hogy minket megöljön, nem tudom, hányadik lett végül, de remélem, hetedik. Amikor az éremért megy, direkt csinálja ezt, a mi versenyünket akarja tönkretenni, ezzel nem tudok mit kezdeni. Semmi helyet nem hagyott nekünk, hogy megelőzzük. Tudtam, hogy mi van bennem. Vártam is, hogy Florian Wellbrock előre áll és diktálja az iramot, hogy ha kicsit is lassulnék, ne ússzon fel ránk a mezőny. Így is történt, fél kör volt hátra, amikor szinte az aktuális másodikat támadtam, de utána négyen-öten daráltuk egymást, pedig azért van ott a hajó, hogy ne történjen semmi szabálytalan a vízben. Az lett volna a jó, ha mindenki a saját pozíciójában ússza az iramot és sprinthajrával megyünk az érmekért. Ehelyett a francia srác, Marc-Antoine elkezdett harcolni velünk, amit nem is értettem – látszott, hogy lemarad és jönnek ránk Gregorio Paltrinierivel, ott úszott el az érem. Szerintem teljesen elkészült az erejével, és egyszerűbbnek látta, ha megnehezíti a dolgunkat.

Rasovszky Kristóf

Alapvetően mindig szeretek elöl lenni, próbáltam az első öt-hat közé férkőzni és jó tempóban úszni, hogy a végére is maradjon erőm. Ilyen körülmények között egyszerűen nem úgy működik a testem, ahogy mondjuk tizenhat fokos vízben. Harminc fokban a jó hőtartásom azt eredményezi, hogy túlmelegszem és korlátozottabb a teljesítőképességem. Megpróbáltam, beleadtam mindent, úgyhogy ilyen szempontból nem vagyok csalódott, de eddig nem úgy alakul a világbajnokság, ahogy vártuk és ahogy sokan szeretnék otthon is. Ilyen a sport, nem lehet mindig mindent megnyerni, viszont a felkészülés során jó munkát végeztünk, bízom az edzőimben és magamban is. Két versenyszám van még nyílt vízen, remélhetőleg azok jobban sikerülnek, a váltóban szokás szerint a csapatért is küzdök majd. A sport ilyen, nem lehet mindig nyerni, fel kell állni a földről, aztán menni kell tovább. Holnap meg holnapután is van egy verseny, két nap múlva ráadásul a csapat számít rám a váltóban, úgyhogy össze fogom szedni magam, és holnap is úgy fogok visszaugrani, hogy megpróbálok elmenni a végéig, az ötszáz méterig, és ha kell, akkor megküzdök és megint fejre állok. A váltóban pedig ha kell, a fejreállással együtt próbálom behozni a csapatot a lehető legjobb helyre, ha megszavazzák azt a bizalmat, hogy én legyek a befejező. Ha nem, akkor azt szerepet fogom a lehető legjobban teljesíteni, amelyet nekem szánnak. Ezért vagyok itt, ezt kell csinálnom. Nem azért vagyok itt, hogy tizenharmadik meg a tizennegyedik legyek, főleg úgy, hogy milyen elmúlt egy év van mögöttem. De 2022-ben is volt egy világbajnokság, ráadásul Budapesten, amely nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, abból is talpra álltam, és most is talpra fogok állni. Meg fogok tenni mindent azért, hogy a következő két nyílt vízi versenyszámom is a legjobban sikerüljön és a két medencés számom is.